Félnek a kertvárosiak Ferencvárosban: 30-40 hajléktalan él sátortáborban

Félnek a kertvárosiak Ferencvárosban: már évek óta próbálják elérni az önkormányzatnál, hogy takarítsa el a szomszédos hajléktalanszálló mellett létrejött sátortábort, mert ami ott zajlik, az közszeméremsértő, higiéniás szempontból aggasztó, a közbiztonság terén pedig kiakasztó – írja a Metropol.

„Mintha támogatná a kerület, hogy az utcán éljenek”

Közmeghallgatás témája is volt már a kérdés, de a kertvárosban élők problémájára eddig nem született megoldás. Sőt Baranyi Krisztina polgármester és köre úgy reagálta le az ügyet, hogy több, hozzájuk köthető szociális szervezet ételt vitt az amúgy törvénytelenül életvitelszerűen ott lakó hajléktalanoknak. Ez elsőre humánusnak tűnik, valójában azonban rontja a helyzetet: a hajléktalanok bátorításként élték meg a lépést, hogy élhetnek így tovább, miközben ahogy jön a tél és hóesés, ők életveszélyben vannak az utcán.

Tiltakoznak a szálló bővítése ellen

Karácsony Gergelyék a közelmúltban jelentették be, hogy 100 férőhellyel bővítik a Gyáli úti hajléktalanszállót. Ez azt jelenti a ferencvárosiak számára, hogy még több hajléktalan érkezik a környékre, és akiket kitiltanak a szállókról – általában rossz magaviselet miatt –, azok „odaköltöznek” a szomszédos rétre. Azaz néhány méterre a házaiktól. Számukra nem maradt más, csak az, hogy kézbe vegyék a problémájukat és aláírásgyűjtésbe fogjanak.

„...Aszódi úti, Táblás út, Gyáli úti hajléktalan szállók körüli áldatlan állapotok azonnali megoldást igényelnek. – Tiltakozunk minden további bővítés ellen!” – írják a petíciót kezdeményezők, akik azt szeretnék elérni, hogy legyen arányos a budapesti hajléktalanellátók elosztása, ne az egyébként is túlterhelt MÁV-Aszódi telepet sújtsák további bővítésekkel!” – olvasható a petíción, amit a főpolgármesterhez és a ferencvárosi polgármesterhez juttatnak el.

„Ott tartunk, hogy a nőket kocsival szállítjuk”

„A helyzet mostanra tarthatatlanná vált. Ott tartunk, hogy a gyerekeket nem lehet kiengedni esténként a házból, a lányokat, nőket inkább kocsival szállítjuk, mert vegzálják őket. A kertben kutyákat tartunk, és önerőből bekameráztuk és riasztókkal láttuk el a házainkat, de önvédelmi csoportokat is szerveztünk. De ez nem normális, hogy itt vagyunk a város közepén a 21. században, és én félek, énrám csak jogok és kötelezettségek vonatkoznak, az itt lévő hajléktalanoknak pedig csak jogaik vannak, kötelezettségük semmi” – mondta el a Metropolnak B. K. aki 20 éve él a környéken.

Pöcegödörnek használják a területet

„Nyáron megjelentek a patkányok, csótányok, mindenféle csúszómászó állatok amiatt, hogy ott végzik a dolgukat, ahol éppen rájuk jön. Jelenleg 30-40-en élhetnek itt, 6-7 sátorban. Tavaly még csak két tákolmány állt belőlük, így várható, hogy még több lesz, ha nem rendezzük a problémát” – árulta el B.K.

„Az itt közlekedő buszokra is felszállnak borzalmas állapotú ruhákkal, összepiszkítják az üléseket, amiből rendesen ki sem lehet takarítani az ürüléket” – meséli egy nevét nem vállaló asszony a lapnak.

„Sem a sofőr, sem az utasok nem mernek rájuk szólni, többnyire az emberek inkább fel sem szállnak a járatra” – panaszolta. D. B., aki 30 éve lakik a környéken. Elmondása szerint ez a része a kerületnek régen nagyon jó volt, de ma katasztrófa. „Semmit nem lehet kint hagyni, főleg nem biciklit, mert hamar eltűnik” – tette hozzá.

Az ellátási rendszer konzerválja a hajléktalanok helyzetét, és semmibe veszi a lakosságot

Mint mondják a lakók, az ellátás célja a hajléktalanlét felszámolása kellene, hogy legyen, nem pedig a hajléktalanlét konzerválása az utcán. Baranyi Krisztináék pedig mintha csak ezzel törődnének, a környékbeli lakók életével nem. Ezeknek az embereknek is az lenne az érdeke, ha nem az utcán laknának emberhez nem méltó körülmények között, a megfagyás veszélyében élve.

„A bővítésekkel és a jelenlegi ellátással csak konzerválják a szerencsétlen helyzetüket. Mindezt jó szándék címén, miközben azzal meg nem foglalkoznak, hogy egyre több renitens hajléktalant szabadítanak rá a szállók környékén lakó törvénytisztelő emberekre, akiknek a véleményét még csak ki sem kérik, pedig az ő életükre van hatással mindez, nem a kerület vagy Budapest vezetőinek életére. Nagyon egyszerű a képlet: lakóövezetekbe nem való hajléktalanellátás, mert csak konfliktust generál, megoldást viszont nem nyújt. A főváros, illetve a szervezetek óriási támogatásokat kapnak az államtól, csak észszerűen kellene felhasználni” – mondják egyöntetűen.

Hajléktalanügyek: Karácsony Gergelyék mindig titokban, a lakók megkérdezése nélkül döntenek

Karácsony Gergely és a baloldali kerületvezetők mindig saját hatáskörben, az ott lakók megkérdezése nélkül döntenek hajléktalanügyekben, ráerőltetve az ő megoldásaikat a helyiekre. Csepelen a nyugdíjasok közé költöztettek hajléktalanokat a Duna utcai Nyugdíjas Otthonba, ahol Budapest egyéb kerületeinek hajléktalanjai jelentek meg. Tavaly a XXI. kerület belvárosába akart hajléktalanszállót telepíteni a főpolgármester. A Kőbányai úti „rémházban” sem kérdeztek meg senkit, ahol az ott élők már ki sem mernek lépni a lakásukból, miután a főváros az ott lévő szociális bérlakásokat jelképes összegért kiadta hajléktalanoknak. Ezen felül egy „speciális éjjeli menedékhelyet” is létrehoztak a 150 családnak otthont adó hatalmas bérházban, ahol gyakoriak a tűzesetek is az új lakók miatt. A VIII. kerületben sem volt kíváncsi Pikó András polgármester az ott élők véleményére, amikor kiadta az engedélyt egy 500 főt ellátni képes, utcafrontos népkonyhára a Dankó utcában.