tóth gabi
Geológusok bukkantak az új látványosságra a Nagyboldogasszony Bazilikától 500 méterre.
Bővült a Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhely földtudományi értéktára: a Nagyboldogasszony Bazilikától mintegy 500 méterre eddig még nem ismert üreget fedeztek fel a Novohrad-Nógrád Geopark geológusai, mely akár barlang is lehet.
Eddig semmilyen szakirodalomban, de még egyéb leírásban sem szerepelt ez a képződmény.
A Ripost-nak az egyik geológus nyilatkozott a felfedezésről.
„Az, hogy ez barlang-e vagy mesterséges vájat, a későbbiekben fog kiderülni” – mondta el Prakfalvi Péter geológus. Hozzátette: nagyon hasonlít az erdőkürti barlangra.
„Egy megközelítőleg 15 millió éves völgynek a hajlata ismerhető fel a kőbánya alatt, amelyben egykoron patak folyt. Ebbe ömlött bele a kb. 1200 ⁰C hőmérsékletű andezit láva abból a vulkánból, amely a Mátra és a Cserhát hegyeit is alakította. A forró kőzet a vízzel való érintkezésekor nagy mennyiségű gőzt szabadított fel, amely felfújta az andezitet és így keletkezett ez a hólyagüreg. Az 1900-as évek elején nyithatták ki a bányászok ezt az üreget, éppen emiatt a járatban nincs esély régészeti vagy őslénytani leletek felbukkanására” – vélekedik a szakember.
Mátraverebély-Szentkutat nemcsak a csodatételeiről elhíresült Szűzanya szobra és forrásvize miatt keresik föl a zarándokok, a Cserhát völgyében fekvő, erdővel körülölelt, kivételes természeti adottsággal rendelkező kegyhelyet hasonlóan nagy számban látogatják a turisták. Ráadásul az Országos Kéktúra útvonala is itt vezet át.