Anonymus: több száz milliós haszonra tett szert a fővárosi ingatlanmutyi egyik vevője

Az úgynevezett jutalékos rendszerben működő fővárosi ingatlanmutyi eladói és vásárlói oldalának is busás hasznot hozhatnak a korrupciós tranzakciók. Az Anonymus által közzétett hangfelvételekből már korábban kiderült, hogy a mások mellett Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes közreműködésével üzemelő rendszerben a vételár 10 százalékát kitevő jutalékért – vagyis csúszópénzért – személyre szabott pályázatokat írnak ki több százmilliós, illetve több milliárdos ingatlankora. A kért összeget kéz alatt leszurkoló pályázó így teljesen biztosra veheti, hogy ő nyeri el az ingatlan vételi jogát.

Most az derült ki, hogy a korrupciós módon megszerzett ingatlanokat akár többszörös áron értékesíthetik tovább.

Újabb leleplező videót küldött szerkesztőségünknek Anonymus, amelyből az derül ki, hogy a fővárosi önkormányzat a Városháza eladása mellett egy másik gigaprojekt iránt is elkötelezett. A hangfelvételen a III. kerületi Mocsárosdűlő beépítéséről van szó. Arról az észak-budai telekegyüttesről, amelyen tervezett erdők mellett védett és védelemre érdemes természeti területek is vannak. A látszólag a környezetvédelem mellett kardoskodó Karácsony Gergely és köre ezt az értékes területet is eladná. Az egyeztetésről szóló hanganyag bemutatása előtt Anonymus felhívja a figyelmet Szabó Tímea egyik korábbi videójára, amelyen a Párbeszéd társelnöke arról beszélt, hogy megmentették a Mocsárosdűlőt, oda semmit sem lehet építeni.

– A Mocsárosdűlővel kapcsolatban most az a mondás, hogy ez a része beépülhet, és olyan 300 ezer négyzetmétert lehet rátenni – jelentette ki a felvételen Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő vezérigazgatója a III. kerületi zöldterületről, arra utalva, hogy ennyi lehet a felhúzott ingatlanok felületének nagysága az emeleteket is beleszámítva. A területet 14 hektárnyira – 140 ezer négyzetméterre – becsülte.

A szóban forgó egyeztetés egyébként 2021. május 5-én zajlott a fővárosi vagyonkezelő Attila úti épületében. Erről a tárgyalásról Anonymus már korábban is küldött részleteket. A megbeszélésen Barts Balázs mellett jelen volt a vagyonkezelő egy másik munkatársa, Gansperger Gyula, Berki Zsolt és további három befektető, akik a Rahimkulov család érdekeit képviselték. Ismert: Ganspergert Bajnai Gordon volt kormányfő nevezte korábban régi harcostársának. Berki Zsolt szintén komoly baloldali beágyazottsággal rendelkezik: a testvére, Berki József ugyanis a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott. Ez éppen arra az időszakra esett, amikor Kiss Péter titkárságvezetője Kiss Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettes volt. Időközben bebizonyosodott az is, hogy Berki Zsolt bizalmas, belső információkat kapott email-en a fővárosi vagyonkezelő munkatársától, F. Ildikótól.

Az üzletemberek arról érdeklődtek, hogy építési szempontból milyen övezet jön létre a Mocsárosdűlőre tervezett fejlesztéssel, Barts pedig rugalmasnak mutatkozott. – Most csináljuk a tervét még TSZT-szinten is – válaszolta. A TSZT rövidítés településszerkezeti tervet takar, amelynek célja általában a településszerkezet és a terület felhasználhatóságának meghatározása.

Árazás folyamatban

A befektetők arra is kíváncsiak voltak, hogy lakónegyed épülhet-e a területen. – Az Óbudai Egyetem már kinézte magának, hogy egy campust csináljon – közölte a vagyonkezelő vezetője. A terveket ismertetve kifejtette, hogy a városrészen egy tavat szeretnének létesíteni, és azt is megemlítette, hogy a Mocsárosdűlő területe majdnem akkora, mint a Városliget. A beszélgetésben elhangzottak alapján úgy tűnik, mintha a felek az elkészült látványterveket vagy egy térképet nézegetnének, a vagyonkezelő vezetője pedig bemutatja, hogy hol lennének az irodák, hol a lakóházak és hol van a vasútállomás. Barts kiemelte, „a terület árazása folyamatban van”.

A barter

– Itt nagy valószínűséggel azt fogom képviselni, hogy ne pénzért adjuk el az ingatlanokat, hanem épületet kérjünk érte

– mondta a vagyonkezelő vezetője tárgyalópartnereinek, hozzátéve, hogy a területen 1100 lakást lehet felhúzni, és „mondjuk” 150 lakást kérne cserébe.

– Ütemekben csináljuk, ha az első 200 lakásra van építési engedély, akkor építsd fel, és adjál érte 25 lakást. Ha az teljesen kóser, akkor mehetünk tovább a következő ütemre

– ecsetelte Barts megjegyezve, hogy akkor nem eladta az ezüstöt, hanem beváltotta. A befektetők képviselője ekkor meg is jegyezte, hogy „ez egy ilyen bárter (sic!) konstrukció”. A szövegrészletből az ugyanakkor nem derült ki, hogy a fővárosi önkormányzat milyen célból kérne felépített lakásokat a telkekért cserébe.

Bartsot arról is kérdezték, hogy mikor tervezi nyélbe ütni az üzletet. Arra a közbevetésre, hogy ez megtörténhet-e még az idén, a vagyonkezelő vezetője közölte: – Nem. Azért az nem jó, hogy ha az ember mind a négy lányát egyszerre akarja kiházasítani, mert túl nagy a kínálat és kevés a kereslet. Hozzátette: a projekthez szükséges mennyiségű pénzzel kevesen rendelkeznek a magyar piacon.

Egyezség a DK-s polgármesterrel

A következő beszélgetésrészletben az egyik tárgyaló fél felvetette, hogy a III. kerület nem szeretne több lakást a területen. Erre Berki Zsolt, az úgynevezett jutalékos rendszer kulcsszereplője közbeszólt: „Szeretni fog.” Barts pedig úgy fogalmazott: „Itt egymás kezébe csaptunk.” Kifejtette: a III. kerület ugyan nem szeretne több lakást, mert azzal kommunális fejlesztés jár, iparűzésiadó-bevétel viszont nem. Ugyanakkor sietett megjegyezni, hogy tekintettel arra, hogy ez egy parkos, Városliget-jellegű rész, egy vegyes funkciójú terület, „itt a Kiss Lacival megvan a deal, hogy itt lehet lakás”. A vagyonkezelő vezetője egyértelműen arra utalt, hogy Kiss László, a kerület DK-s polgármestere már rábólintott a beépítésre.

Erre egyébként nem csak a hangfelvétel szolgáltat közvetett bizonyítékot: Bús Balázs, a kerület korábbi fideszes polgármestere idén tavasszal javasolta DK-s utódjának, Kiss Lászlónak és a helyi képviselő-testületnek, hogy a Mocsárosdűlő titokban beépíteni szándékozott részét is minősítsék át zöldterületre, ám javaslatát meglepő gyorsasággal söpörték le az asztalról.

A vagyonkezelő vezetője az egyeztetésen végül ismertette partnereivel a főbb számokat, mint mondta, ha az úgynevezett „A” változattal számolnak, akkor 344 ezer négyzetméternyi új, többszintes ingatlan épülhet a területen.

A tagadástól a nyomozásig

A fővárosi ingatlanok eladása körüli botrányt még az Index robbantotta ki, amikor november 4-én arról írt, hogy a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat dobra akarja verni a budapesti Városházát. A főpolgármester azonnal hírhamisítással vádolta meg a portált. Az Index másnap bemutatott egy szerződést is, amely egy megbízás volt a Városháza értékesítésére Berki Zsolt cége és egy ismert ingatlanos vállalkozás, a Beák és Társa Ingatlanközvetítő Kft. között. Karácsony Gergelyék ezt is elbagatellizálták és tovább tagadtak.

Ezt követően számos hangfelvétel került nyilvánosságra, amelyek azt támasztották alá, hogy a Fővárosi Önkormányzat részéről volt szándék a Városháza értékesítésére. A hanganyagokban többször előkerült az üzletek után járó „jutalék”, amely egyértelműen egy korrupciós mechanizmusra utal. A csúszópénz mértéke tíz százalék volt, de lehetett alkudni belőle. A pénzből a felvételek szerint Berki Zsolt és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes bizonyosan részesült, Tordai Csaba, a főpolgármester jogi főtanácsadója „nem pénzezik”.

A Városháza eladása kapcsán bevonták a tárgyalásokba Bajnai Gordon volt miniszterelnököt is, aki Gansperger Gyula társaságában találkozott az orosz származású milliárdos Rahimkulov család képviselőivel.

A tárgyaláson Bajnai elmondta: a befektetők számíthatnak arra, hogy több „cápa” is rámozdul az üzletre, és jutalékot fognak kérni a segítségért cserébe. – Így működik egy hatpárti koalíció – mondta a baloldalra utalva. A volt kormányfő Barts Balázsnál „jóval magasabb szinten” győződött meg arról, hogy van szándék a Városháza eladására, azonban utalt arra, hogy a projekt támadható, nem tartotta szerencsésnek, ha a választásokig arról részletek derülnek ki.

A Mediaworks Hírcentruma kiderítette azt is, hogy olasz befektetőknek is felajánlották a Városháza megvásárlását. A folyamatban fontos szerepet töltött be Berki Zsolt, aki a birtokunkba került levelezés tanúsága szerint felvette a kapcsolatot egy Riccardo Salvatore nevű üzletemberrel. A történtek érdekessége, hogy november közepén a Városháza-gate kirobbanását követően megpróbálták eltüntetni a nyomokat.

A gyanús ingatlanügyletek miatt az elmúlt hetekben számos feljelentést tettek. A rendőrség befolyással üzérkedés, csalás, hűtlen kezelés és vesztegetés elfogadása miatt nyomoz.