tóth gabi
Ezen a héten is rengeteg megdöbbentő és érdekfeszítő írás található a Ripost7-ben, melyből most egy kis ízelítőt adunk.
A baloldal miniszterelnök-jelöltje, akár egy nyomulós porszívóügynök, igyekszik a választókra rásózni politikai programját. Hangosan dicséri portékáját, lyukat beszél az emberek hasába, holott amit ígér, a 99 százalék megsarcolásáról szóló baloldali politika, ami 2010-ben már csúfosan megbukott. Márki-Zay abban bízik, arra kapott megbízást, hogy a baloldal adó- és rezsiemeléssel, a családok megsarcolásával járó programját rásózza a választókra.
A baloldali miniszterelnök-jelölt a nagy nyilvánosság előtt ugyan arról beszél, hogy a Fidesz–KDNP-kormány családtámogatási és adórendszerét változtatás nélkül megtartaná, ezzel szemben több nyilatkozata is arra utal, hogy a 2010 előtti baloldal politikáját hozná vissza adó- és rezsiemelésekkel.
Márki-Zay Péter egy október 31-i Facebook-videójában a baloldalprogramokban megjelenő ingatlanadóra vonatkozó kérdésre válaszolva kifejtette: „Semmilyen adó emelését nem támogatom, a Fidesz kihasználná ezt és azonnal adóemelésről beszélne, úgyhogy egy ciklusig mindenki bírja ki, hogy nem lesz adóemelés, cserébe nemigen lesz adócsökkentés sem.”
Hogy milyen hajmeresztő elképzelései vannak még Márki-Zay Péternek, kiderül a ma megjelent Ripost7 hetilapból.
A balul sikerült olimpia után három hónappal tért vissza a versenyzéshez Hosszú Katinka. A bajnoknő nem nyert futamot a rövidpályás országos bajnokságon, de most nem is ez volt a fontos. Végre újra versenyezni láttuk őt.
A tokiói olimpia után sokan tartottak attól, hogy visszavonul Hosszú Katinka. Háromszoros olimpiai bajnokként érmet sem nyert Japánban, s a szurkolók egy része is elfordult tőle. Ezek után születtek olyan pletykák, hogy abbahagyja a profi sportot, ám ő hamarosan rácáfolt erre. Igaz, versenyeken nem indult, edzés helyett is csak utazgatott, de kijelentette: szerelme, Gelencsér Máté irányítása mellett a párizsi olimpiáig, azaz 2024-ig mindenképpen folytatni szeretné az úszást. Októberben pedig már el is kezdte a tréningeket.
„Egyelőre arra koncentrálok, hogy minél előbb formába lendüljek, hogy újra élvezzem az úszást, de természetesen szeretnék még érmeket nyerni Magyarországnak. A legfontosabb viszont, hogy példát mutassak, a sport és a versenyzés ugyanis nem csak az érmekről, a világcsúcsokról szól, sokkal több ennél„ – indokolta döntését Katinka, aki aztán két hete mindenkit meglepett. Teljesen váratlanul benevezett az úszók kaposvári, rövidpályás bajnokságára.
Aranyat nem nyert, egy bronzérem jutott neki, de félteni persze nem kell őt.
Hogy Kaposvár után mire készül az úszónő, megtudhatod a ma megjelent Ripost7 hetilapból.
Vasárnap kezdődik advent, a karácsonyi várakozás időszaka. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke és a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője ebből az alkalomból a hitről, az európai keresztény örökségről, a közelgő ünnep üzenetéről is beszélt a Ripost7-nek adott interjúban. Kozma Imre atya hangsúlyozta: minden emberi kapcsolatnak ára van, önmagunkkal kell fizetnünk.
Ripost7: Vasárnap meggyújtjuk az első gyertyát az adventi koszorún, és valószínűleg nemcsak a hívő családok tesznek így. Mit jelent a mai világban, a járványhelyzetben a hit? Lehet hívő, aki nem jár templomba?
Kozma Imre: Mindennél jobban szükség van ma hitre! A természetes hit a találkozások feltétele, ami nélkül nincs emberi kapcsolat, ami nélkül nincs közösség. Hit nélkül a covid betegek is magukra maradtak volna. A természetes hit kockázatvállalás,, ha ezzel nem ajándékozzuk meg egymást, akkor nem tudjuk megmutatni magunkat és valódi emberi találkozás, kapcsolat nem tud létrejönni. A mai világ egyik legnagyobb baja az individualista gondolkodás, ami miatt nem jönnek létre igazi emberi kapcsolatok. A hitben való találkozás kifejezi, mire termett az ember. Egész lényét és egész élettét átfogó odaadásra. Szeretetre, amellyel elfogadja a másik embert feltétel nélkül sorsának kockázataival együtt. A találkozás, az élet alapeleme. Az elkötelezett kapcsolatok a közösségi gondolkodás hordozói, ami az egészséges társadalom feltétele is. A covid alatt ezt különösképpen megtapasztaltuk. Csak mi, sok ezer önkéntessel – sok fiatal volt közöttük, – munkatárssal fogtunk össze, hogy egyetlen ember se maradjon magára. Az összetartozás tudata éltette ezt, segített a legkilátástalanabb helyzetek fölé emelkedni. Tegnap betegeket látogattam a kórházban, reggel még végigmentem a folyosón és amikor két órával később jöttem visszafelé, már le volt zárva. Covid osztály nyílt.
Látva a szkafanderbe öltözött munkatársakat, s tudva, hogy mit jelent ilyen felszerelésben helyt állni, csak csodálattal tekinthetünk kockázattal is terhelt szolgálatukra. Jó kezekben vannak a ránk bízottak. Én a hitet ebből a szempontból értelmezem és értékelem. Ehhez nem kell még vallásosnak sem lenni. Minden ember természetes hite kell ahhoz, hogy egymással összetartozzunk. Ha valakinek vallásos hite is van, az újabb motiváció.
Ripost7: Azt is látjuk, hogy a feltétlen bizalommal sokan visszaélnek. Mit lehet ez ellen tenni?
K. I.: A bizalommal vissza is lehet élni, meg is történik, mégis megér minden kockázatot, azon túl, hogy létünk feltétele, mert csodálatos egymásra találások is vannak. Rájövünk, hogy milyen értékeink vannak, amit egymás javára kaptunk. Aki nem vállalja a nyíltság kockázatát, az „hátat fordít” az embernek.
Nekem mégis az a tapasztalatom, hogy a Covid támadása inkább gazdagított bennünket. Megmutatta, hogy csak áldozatkészséggel és kockázatvállalással lehet emberi életet élni. Nagyon sok ember gondolkodása megújult. Minden emberi kapcsolatnak ára van: Önmagunkkal fizetünk, önmagunkkal tartozunk egymásnak.
Ripost7: Azt halljuk, hogy a keresztény értékek Európában válságban vannak. Ön hogyan látja ezt? Magyarországon más a helyzet?
Ha kíváncsi vagy, hogy mit válaszolt Kozma atya, illetve a teljes interjú mellett további érdekes cikkeket is olvasnál, keresd a ma, november 23-án megjelent Ripost7 hetilapot az újságosoknál és egyéb árusítóhelyeken!