Kövér László: 2022-ben negyedszer is győzni fogunk

A politikus, aki a Fidesz országos választmányának elnöke is egyben, hangsúlyozta: az utóbbi évtizedben „a globalizmus erői és hazai helytartói háromszor vonultak fel ellenünk, de mi az eszünkre és szívünkre egyaránt hallgatva háromszor győztük le őket”, demokratikus és békés módon. Az utóbbi évtizedben háromszor segítettük győzelemre Magyarországot, háromszor kaptunk ehhez erőt a Jóistentől és bizalmat a nemzetünktől – mondta.

Felidézte: 2011-ben arról beszéltek a kongresszuson, hogy visszarántották az országot a szakadék széléről, és már túl voltak az első külső támadásokon is, amelyekkel „megpróbáltak bennünket a magunk választotta útról letéríteni”. 2013-ban úgy fogalmaztak, hogy sorsdöntő választás előtt állnak, az volt a kérdés, hogy sikerül-e az áttörés. 2015-ben lezárták a posztkommunizmus korszakát. 2017-ben azt mondták, az előttük álló választás ismét sorsdöntő lesz, csak másként, és feltették a kérdést, hogy mi a választás tétje.

Közölte, a válasz az volt: a választás tétje, hogy „mi magyarok megvédjük, ami a miénk, amiért megküzdöttünk, amiért megszenvedtünk, amiért megdolgoztunk”. A rendbe szedett pénzügyeket és a munkán alapuló gazdaságot, a teljes foglalkoztatottság esélyét, a tartósan növekvő jövedelmeket és az ezek által adott lehetőséget a gyarapodásra és a felemelkedésre. Meg kell védeni a népesedési folyamatokat, a családtámogatási rendszert, a közteherviselés új rendszerét, amellyel „bevontuk a közteher finanszírozásába azokat, akik sokáig korlát nélkül szivattyúzták ki azt az extraprofitot” – mondta.

Hozzátette, meg kell védeni a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének lehetőségét, „kultúránkat, hitünket, nyelvünket, önazonosságunkat”, Magyarország szuverenitását, önrendelkezését, nemzeti jellegét, azt, hogy Magyarország magyar országként maradhasson fenn. Meg kell védeni Európát, Európa határait, Európa görög bölcseleten, római jogon és keresztény etikán felépülő civilizációját, Európa jövőjét, a közös kulturális örökséget, Európa szabadságát, önrendelkezési lehetőségét és demokratikus rendjét – sorolta.

Kövér László megjegyezte: már négy éve is úgy látták, hogy a magyar választások európai jelentőségűek lesznek.

Közölte: bíztak abban, hogy egyszer eljön a választás, amelyen „még mi is ott leszünk, és mégsem lesz már sorsdöntő”, mert a legalapvetőbb kérdésekben minden legitim politikai szereplő a jó oldalon fog állni. De ez biztosan nem a 2022-es választás lesz, és ez egy soha véget nem érő küldetés, mindig meg kell nyerni a következő küzdelmet ahhoz, hogy folytathassák a harcot – emelte ki.

Arról is beszélt: a történelem a fideszeseket megtanította arra, hogy a világot és benne a maguk helyét és feladatát mindig „csak az eszünkkel és szívünkkel együttesen figyelve ismerhetjük meg”. A nyolcvanas években a kommunisták nem akarták, hogy „mi, akkori magyar fiatalok” a pártállami kereteken kívül bármilyen módon megszerveződjünk. A kilencvenes évek elején „a liberálisok janicsárokká akartak nevelni bennünket”, de ők 1998 és 2002 között első alkalommal bebizonyították, hogy a haza javát nemcsak akarják, hanem tenni is tudnak érte. 2002 után „a posztkommunisták politikai értelemben fel akartak őrölni bennünket”, megpróbáltak bennünket kiiktatni a demokratikus küzdelem legitim szereplői közül. De ők együtt maradtak, és 2010-ben erősebbek lettek, mint korábban bármikor – jelentette ki.

Kövér László kitért rá: hibrid háború folyik az EU keleti határvidékén, amelynek közvetlen elszenvedői Lengyelország, Lettország és Litvánia. Ezeket az országokat „menekültáradatnak álcázott állami agresszióval akarnak szuverenitásuk feladására kényszeríteni”. Úgy fogalmazott: „Szívünk és eszünk szerint is szolidárisak vagyunk és leszünk velük most és a jövőben mindig.”

Felvetette: de akkor mi folyik Magyarország déli határán 2015 óta, minek nevezzék azt „a politikai, jogi kommunikációs és immár pénzügyi eszközökkel is folytatott hadviselést”, amelyet a Nyugat folytat Magyarország és Lengyelország ellen, azért, hogy bármi áron eltávolítsa a vezetésből ezeknek az országoknak demokratikusan választott legitim, csak éppen nekik nem tetsző kormányát?

Azt mondta, Kelet és Nyugat urai már megint „a mi közép-európai bőrünkre” folytatják „piszkos játszmájukat”, amelyben nekünk megint „az egyelőre csak virtuális ágyútöltelék” szerepét szánják. Ha nem tudjuk Közép-Európát növekvő gazdasági erejének és lélekszámának megfelelő politikai tényezővé szervezni – tette hozzá -, akkor meg is érdemeljük, hogy a történelem megismétlődjön velünk.