Tragédiák emlékét őrzi a Habsburg nádori kripta

A Magyar Nemzeti Galériából egy rejtett ajtón, meredek lépcsőkön keresztül juthatunk le a kriptába, ahol Habsburg József Antal nádor főherceg és családja alussza örök álmát.

A kriptát 1769-ben a Szent Zsigmond-palotakápolna altemplomában alakították ki, és eredetileg a palota személyzete temetkezett ide. A sírbolt első lakója egy gyermek volt, Affolter Péternek, a palota felügyelőjének csecsemő lánya.

1795-ben Budára kerülve József nádor hamar megszerette a magyarokat

és a magyar értékeket, Bécsben gyakran szót emelt az érdekünkben.

Magánéletében sok gyász érte. Első felesége Nagy Katalin orosz cárnő unokája volt, aki gyermekágyi lázban meghalt újszülött lányával együtt. Alekszandra Pavlovna holtteste ma az ürömi pravoszláv kápolnában pihen. Második felesége ikergyermekeket szült, amibe belehalt, de akkor még nem ide temették.

A nádori sírbolt első lakója József nádor és harmadik felesége első gyermeke, az 1820. augusztus 23-án, 23 napos korában elhunyt Erzsébet Karolina főhercegnő volt. 1837. november 12-én hunyt el a nádor 13 éves fia, Sándor Lipót főherceg. Őt is a Zsigmond-kápolna alatti kriptában temették el, ezután határozott a nádor a családi sírbolt kialakításáról.

Engedélyt kért Ferdinánd császártól, hogy az udvari szokásoktól eltérően a Zsigmond-kápolna kriptáját családi temetkezőhellyé alakíttathassa át. A

beleegyező válasz után megbízta Franz Hüppmann építészt a tervek elkészítésével.

Az átépítés során a korábban itt eltemetett közrendű halottakat a földbe ásták, és nevüket a két belső terem közötti átjáró falába süllyesztett réztáblára írták fel. József nádort 1847 januárjában temették el a kriptában.

Az 1849 májusában lezajlott ostrom és a nádori palotában pusztító tűzvész idején a kápolna is megsérült. Végleges formáját az 1852. évi helyreállításkor Pollack Ágost – a híres építész, Pollack Mihály fia –

alakította ki, majd Ybl Miklóst bízták meg a folytatással, de a híres építész 1891-es halála után ez abbamaradt. Később Hauszmann Alajos alakította ki a kripta belsejét.

A második világháborúban érintetlen maradt a kripta, de később többször is feltörték, kinyitották a szarkofágokat és a fémkoporsókat hidegvágóval felmetszették, a holttestek egy részét szétdobálták és a nádor fejét elválasztották a törzsétől. A Nemzeti Galéria vezetősége végül befalaztatta a galériából az altemplomba vezető nyílást és az ablakokat, ahol a sírrablók bejutottak.

A kriptát 1987-re restaurálták, azóta a Magyar Nemzeti Galéria része. Felszentelésén József nádor tizenegy leszármazottja is részt vett. Ma összesen 26 elhunytat őriz a családi sírbolt. A leszármazottak napjainkban is rendszeresen felkeresik a családi temetkezőhelyet, van, aki szeretne majd ide temetkezni.

A kápolna felszentelt római katolikus misézőhely, szertartásokat is szoktak itt tartani. Vezetett sétákon látogathatja a nagyközönség. A kriptát a Budai Várséták Habsburgok és holtak című tematikus programjának keretében is megtekinthetik az érdeklődők.