A Vörösmarty tér ékessége: Karácsony Gergely visszatért ahhoz a megoldáshoz, amit méltatlannak titulált

„A téren lévő Vörösmarty-szobor az ünnephez és Budapesthez is méltatlan védelmet kapott ezidáig a téli időszakban, így a Hello Wood progresszív csapatának köszönhetően elkészíttettek egy innovatív építményt, amely védi a szobrot a csapadéktól” – ezt Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere jelentette be büszkén két éve, még a 2019. évi Vörösmarty téri adventi vásár sajtótájékoztatóján, rögtön a választások utáni hetekben. Az akkor felhúzott pavilonnak azonban – amelynek költsége 40 millió forint volt – tavaly, és az idei télen is hűlt helye. A Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat visszatért ahhoz a megoldáshoz, amit a restaurálási terv is elkerülni javasolt, és amit a főpolgármester maga is méltatlannak titulált.

A Metropol megkereste a Városházát az ügyben, kérdéseikre 4 napig nem jött válasz, csak annyi, hogy megtelt a sajtóosztály központi mailfiókja. Vélhetően a Városháza eladása körüli botrány lehet az oka...

Karácsony Gergely nem állta a szavát?

Az alkotócsoport akkori közlése szerint, az építmény kialakításakor lényeges szempont volt a praktikusság: „A carrarai márványból faragott műalkotás érzékeny a nedvesség és a fagy által okozott sérülésekre. Az ideiglenes berendezést minden szezon végén lebontják; elemei jövő télen újra összerakhatók a téren. A hatalmas, íves szerkezet szellősségét időjárásálló acéllemezeinek köszönheti, míg az átlátszó plexi homlokzat védi a zuhogó esőtől” -írja a Hello Wood ma is honlapján, amelyet a pavilon átadásakor maga Karácsony Gergely is megerősített. A kontra.hu szerint azért nincs pavilon azóta sem, mert a baloldali vezetésű főváros hozzá nem értése miatt nem tudta kikényszeríteni a szerződés betartását a kivitelező céggel szemben. A Metropol megkereste a céget, de lapzártájukig nem kaptak választ.

„Az is jobb megoldás lenne, ha egyáltalán nem takarják le”

„Ez egy rendkívül szakmaiatlan megoldás. A márvány három legnagyobb ellensége az eső, a szmog és a fagy. Mivel a fóliát általában ősszel rakják rá, az alkotás már eleve tartalmaz vizet. A víztől a márvány kristályos anyaga „kicukrosodik” és elkezd roncsolódni és ehhez a takarás nagymértékben hozzájárul. Ez szakmailag hatalmas hiba, a pavilon remek megoldás volt„ – nyilatkozta a Metropolnak Párkányi Raab Péter, Kossuth-díjas szobrászművész. A fóliázásnak van még egy hatalmas hátránya. A szobor nem tud szellőzni, így a pára beszorul a takarás alá. Ez lecsapódik a kő felületére, és ha mínusz van, akkor rá is fagy. Mindenféle gombák és mikroorganizmusok jelennek meg rajta, amelyek tovább roncsolják a felületet. Ezek a mikrorepedésekbe is bejutnak és elszínezik a szobrot, ez pedig évről-évre erősödik – mondják a restaurátorok, akik szerint már az is jobb megoldás lenne, ha egyáltalán nem takarják le az emlékművet.