Hogyan hat a vakcina hosszabb távon? Kitálalt az oltásnaplót vezető doki, aki 300 napja kapta meg az oltást

A székesfehérvári kórház belgyógyásza pár nap alatt híres lett az oltásnaplójával, melyet azután indított, hogy január elsején megkapta a koronavírus elleni vakcinát. A fiatal orvost már rengetegen követik Facebook-oldalán, nem véletlen: Lőrincz M. Ákos hétköznapi nyelven magyarázza el az oltás hatásait úgy, hogy egy laikus is könnyen megértse.

Ákos nemrégiben megkapta a harmadik oltását is, így újabb bejegyzéssel jelentkezett, hogy erről is beszámoljon, illetve tudassa, hogy érzi magát az eltelt 300 nap után.

„Első SARS-CoV-2 oltásom óta pontosan 300. nap telt el. Tegnapelőtt kaptam meg a 3. oltásomat, amely ismét egy mRNS alapú oltás volt. Az mRNS alapú oltások nagyon leegyszerűsítve úgy működnek, hogy a koronavírus igen jellegzetes tüskefehérjének lebomló receptjét juttatják be sejtjeinkbe. A sejtek átmenetileg gyártani kezdik ezt a fehérjét, amit aztán az immunrendszer ellenséges fehérjeként azonosít be és határozott, gyulladással együtt járó immunválaszt ad rá. Az én esetemben az immunrendszer már kétszer érdemben találkozott a tüskefehérjével, ezért gyorsan és meglehetősen heves választ adott rá” – fogalmaz posztjában a belgyógyász, aki kitér ennek okaira is. A limfociták, amik a korábbi oltások alkalmával aktivizálódtak, osztódni kezdtek és antitestgyártó plazmasejteket, illetve hosszú élettartalmú memória sejteket képeztek. Előbbiek száma idővel csökken, ha nem találkozunk újra és újra a tüskefehérjével, utóbbiak azonban befészkelik magukat a nyirokcsomókba, és onnan figyelik a „környéket”. Mint írja, a nyirokcsomó úgy működik, mint egy ellenőrzőpont. Bármi, ami szeretne eljutni a szervezetben A-ból B-be, számtalan kisebb-nagyobb ellenőrzőponton kell átjusson.

„Ezeken bizony kőkemény ellenőrzés zajlik mindenre elszánt, önfeláldozó immunsejtek által. Ha valami veszélyeset találnak az immunsejtek, akkor azonnal aktiválódnak, pusztítanak és közben riadóztatnak” – írja, hozzátéve, hogy egyes mintázatokat alapból veszélyesnek ítélnek meg, ezek egyből elpusztításra kerülnek.

„Vannak azonban olyan kórokozók, mint a vírusok, amelyek fehérjéi jobban hasonlítanak a miénkre. Ez azért van, mert a vírus önállóan képtelen szaporodni, a mi sejtjeinket kényszerítik, hogy gyártsák le őket. Ráadásul az idő nagy részét a sejteken belül töltik, és a fehérjéiken is látszik, hogy a mi szervezetünkben készültek. Épp ezért nehéz őket felismerni, finomhangolású azonosításra van szükség, nehogy véletlenül valami hasznos fehérjét pusztítson el a szervezet és ezáltal autoimmunfolyamatot indítson el. Ezt a felismerést végzik a jól képzett B-limfociták és a még jobban képzett T-limfociták. Ezek a sejtek is ott vannak a nyirokcsomókban és részt vesznek az ellenőrzésben. Elsőre lassan megy az azonosítás és ennek a lassúságnak ára van, kialakulhat egy betegség. De ha másodjára találkozunk ugyanazzal a veszéllyel, akkor a hosszú életidejű memóriasejtek azonnal aktiválódnak, riadóztatnak és antitestgyártásba kezdenek. Ha valamivel olyan gyakran találkozunk, hogy a keringő antitestek száma le se csökken két fertőzés között, akkor már a szervezetbe jutás pillanatában antitestek jelölik meg a rosszfiúkat és a járőröző falósejtek azonnal felfalják őket, mert az antitest a veleszületett immunitás sejtjeit is aktiválja. Szóval nálam is ez történt. A dolog hátulütője pusztán az, hogy amit immunsejt riadónak becéztem, azt bizony nem kellemes megélni.”

A doki harmadik oltásának mellékhatásai

„Az én esetemben 24 órával a 3. oltás után hidegrázás jelentkezett és elgyengültem, fáradtnak éreztem magam. Egy nagyobb alvás és egy nem-szteroid gyulladáscsökkentő után kezdtem jobban lenni, 40 órával az oltás után. Most már csak az oltás környéki nyirokcsomóim érzékenyek, de azok érzékenyek is maradnak kb. 1 hétig. A fentiek alapján mindez logikus és várható is volt, ahogy a környezetemben sokaknak is hasonló reakciója volt a 3. oltás után” – fejtette ki Ákos, aki semmilyen hosszútávú negatív hatásról nem írt.

Mi van akkor, ha nincs tünet?

A szakember kiemeli, hogy ha valakinek nincs panasza, vagy nyirokcsomó reakciója, akkor az nem jelenti azt, hogy ne lenne jó az immunválasza. Csupán azért fordulhat ez elő, mert minden ember immunrendszere egyedi, ezért a reakciók és mellékhatások is egyediek.

„Mindezek után 1-2 napon belül várható, hogy az antitest számom az egekbe ugrik és már a behatolási kapuban (orr, tüdő, száj, szem, sebek) megjelölődnek a vírusok és csodálkozni sem lesz idejük, olyan gyorsan végük lesz” – magyarázza a szakember, aki kiemelte: ettől függetlenül óvatosnak kell lenni a koronavírussal szemben.

Védjük magunkat!

„Trükkök százai vannak a tarsolyában, hogy mindezek ellenére megbetegítsen minket. Ha nem így lenne, akkor már kipusztult volna az evolúció során, de nem ez történt. „Él és élni akar” (Ady), nagyobb számban van jelen a világon, mint valaha. Épp ezért mindent el kell követnünk, hogy védjük magunkat és csökkentsük a belénk, vagy környezetünkbe jutó vírusszámot:

– Tegyük fel az orrot-szájat elfedő maszkokat!

– Kerüljük a tömeget!

– Mossunk kezet gyakran!

– Mossuk és vasaljuk a textil maszkokat!

– Tanítsuk meg a higiéniai szabályokat a gyerekeinknek! (fentiek + orrfújás, köhögés tüsszentés szabályai)”