Novák: támogatást igényelhetnek a dolgozni visszatérő kisgyerekes szülők

Ezt a támogatást azok a három év alatti gyermeket nevelő szülők igényelhetik, akik a munkába visszatérve gyermeküket nem önkormányzati fenntartású bölcsődei ellátásban vagy napközbeni gyermekfelügyeletet nyújtó szolgáltatásban szeretnék elhelyezni – közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter szombaton, a Facebookon közzétett bejegyzésében.

Novák Katalin kifejtette: a támogatást 2022. december 31-éig lehet igényelni.

A miniszter elmondta, a támogatás igényléséhez a Magyar Államkincstár honlapján kell benyújtani az igényt azoknak, akik most mennének vissza dolgozni, de nem szeretnének sokat fizetni gyermekük elhelyezéséért.

Újabb 21 százalékkal emelkedik az ápolók fizetése januárban – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) pénteken az MTI-vel. Azt írták, a kormány továbbra is elkötelezett abban, hogy 2022-ig jelentős mértékben növelje az egészségügyi szakdolgozók jövedelmét. Az elmúlt években a közszférában nagymértékben nőttek az átlagkeresetek, és az egészségügy volt az első olyan terület, ahol 2010 után béremeléseket hajtott végre a kabinet – jegyezték meg, hozzátéve: 2022-re egy ápoló átlagosan két és félszer annyit fog keresni, mint a béremelési program előtt. A pénteken bejelentett ápolói béremelés, a 2019-ben megkezdett béremelési program utolsó lépcsőjének eredményeként jövő januárban az egészségügyi dolgozók átlagban 21 százalékkal keresnek majd többet, mint idén. A béremelési programmal a szakdolgozói alapbérek összesen 72 százalékkal nőnek a 2018-as illetménybázishoz viszonyítva. Az ápolói béremelési program az eredeti négylépcsős ütemterv szerint zajlik, amely 2019-ben indult el. A januári béremelés a 2018-as illetményalaphoz képest 30 százalékos növekedést jelent. Az első 8 százalékos béremelés 2019. július 1-jén volt, amikor a területi és iskolavédőnők is bekerültek a szakdolgozói bértábla alá, és már ők is nagyobb fizetést kaptak. Tavaly két lépcsőben nőtt tovább az egészségügyi szakdolgozók alapbére: január 1-jén 14 százalékos, míg november 1-jén újabb 20 százalékos alapbéremelés történt. A béremelés több mint 85 ezer egészségügyi szakdolgozót érint, aki állami, önkormányzati vagy egyházi fenntartású járó- vagy fekvőbeteg-ellátási intézményben, vagy az alapellátásban dolgozik, tehát például rendelőintézetben, kórházban, védőnői szolgálatnál, az Országos Vérellátó Szolgálatnál vagy az Országos Mentőszolgálatnál. Az ápolói béremelésre 2016 és 2019 között 143 milliárd, 2020-ban 82 milliárd forintot fordított a kormány – olvasható a közleményben.  

A gazdaság gyorsan vissza tudta nyerni azt a növekedési képességét, amellyel a járvány előtt rendelkezett, idén várhatóan 7-7,5 százalékkal, jövőre 5,5-6 százalékkal növekedhet a GDP – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Amerikai Kereskedelmi Kamara üzleti fórumán pénteken Budapesten.

Hozzátette: az uniós átlagnál magasabb – a második negyedévben közel 18 százalékos, az év első felében 7,6 százalékos – volt a növekedés mértéke Magyarországon, így újra felzárkózási pályára került az ország.

Az ország gazdasága meghaladta a 2019. évi kibocsátási szintet, ami abból a szempontból is nagy érdem, hogy a GDP 8-10 százalékát adó turizmus szektor még nem érte el a járvány előtti szintet – jegyezte meg.

Varga Mihály elmondta, hogy négy olyan veszélyforrást látnak, amelyek a gazdaság kilátásait kedvezőtlenül befolyásolhatják, ezek az energiaárak megugrása, az infláció megemelkedése, a vírushelyzet romlása és az alapanyaghiányok.

A monetáris szigorítás az inflációs adatokat látván helyes irány, ugyanakkor figyeli kell arra, hogy ne kövessük el ugyanazt a hibát, mint a 2008-2009-es válságot követően, amikor a monetáris és a fiskális politika „túlságosan gyorsan zárt vissza” – vélekedett a pénzügyminiszter.

A pénzügyi tárca vezetője elmondta, hogy állami oldalról a GDP 6 százalékát költik a beruházások ösztönzésére; a magyarországi beruházási ráta 27,5 százalékon áll, amellyel Magyarország az uniós élmezőnyben szerepel.

A munkaerőpiacról beszélve a miniszter megjegyezte, hogy „gyorsan tudott regenerálódni”, ma már 4,7 millió ember dolgozik az országban, ami egymillióval több a 2010-es szinthez viszonyítva.

A sikeres devizakötvény-kibocsátással a kormány piaci forrásból pótolhatja a kieső uniós forrásokat – mutatott rá Varga Mihály. Megjegyezte, hogy a tárgyalások az Európai Unióval még nem zárultak le a 2500 milliárd forintos programról, az uniós jóváhagyás politikai viták miatt késik. Hozzátette: 13 ország programját már jóváhagyták uniós szinten, „nem engedhetjük meg magunknak, hogy lemaradjunk a versenyben”.

A felminősítés és a kilátások pozitívra javítása egy lépésben a Moody's hitelminősítő intézmény részéről meglepetés volt a kormány számára – mondta végül a pénzügyminiszter. Még messze van az ország a „tripla A” besorolástól, a gazdasági folyamatok ugyanakkor lehetővé teszik ennek a célnak a kitűzését – tette hozzá.