tóth gabi
Karácsony kudarca, Müller Péter döbbenetes felfedezése, Kovács Ákos első katartikus élménye... Többek közt ezekről is olvashatsz az október 12-én megjelent Ripost7-ben.
„Olyan házat szeretnénk, amelyben zuglói rászoruló fiatalok, idősebbek, sokféle társadalmi helyzetben élő ember találhat otthonra” – mondta Karácsony Gergely még Zugló polgármestereként 2019-ben. Erre kaptak 1,5 milliárd forintot egy uniós pályázaton. Mint arról a Ripost7 korábban beszámolt, lakók helyett egyelőre csak gaz és szemét van a telken, meg csövesek.
Az önkormányzat 2021 elején bejelentette, hogy az építőanyagárak emelkedése és a járvány miatt a projektet újratervezik. Ez azért érthetetlen, mert a támogatás már 2018-ban megérkezett Zuglóba, az önkormányzatnak pedig mindössze 20 százalék önerővel kellene megfinanszíroznia a 27 lakásos ökotársasházat, amire állítólag megvolt a pénz.
„...A módosított tervet az UIA nemrég jóváhagyta. Ez azt jelenti, hogy a közbeszerzést hamarosan kiírhatjuk, az előkészületek már folynak. A Több mint lakóház projekt várhatóan 2022. októberre fejeződik be” – ígérték az önkormányzat honlapján augusztus közepén.
Ehhez képest most előterjesztést nyújtott be az önkormányzat, ami nem az ökoház megépítéséről, hanem annak a kertjében felhúzandó társasházról szól...
További elképesztő részletek a Ripost7 október 12-én megjelent új számában. Keresd az újságárusoknál!
A napokban jelenik meg Müller Péter Kossuth-díjas író legújabb műve Anyám titkos könyve címmel. A kötet édesanyjának egykor magnóra mondott titkos vallomása alapján született. Az író a Ripost7-nek nyilatkozva beszélt arról is, mit gondol a magyarságról és a világban zajló változásokról.
Ripost7: Megtiszteltetés, hogy előre elolvashattuk a szerdán megjelenő kötet kéziratát, ami egy asszony, az ön édesanyja mély és őszinte vallomása, tele bölcsességgel. Honnan került elő ez a vallomás?
Müller Péter: A padlás poros kacatjai közül. Találtunk néhány kazettát, amikről anyám hangja szólalt meg. Döbbenetes felfedezés volt. Amikor meghallgattam, olyan üvöltő sírógörcsöt kaptam, hogy az ablakot be kellett csukni. Jajgattam. Hallgattam, anyám hogyan élte meg az első, kislánykori szerelmét, hogyan szeretett bele apámba, miként élte meg zavaros nászútját, mit érzett akkor, amikor én még a méhében voltam… Más dolog ilyet kitalálni és leírni, és egészen más ezt egy idős írónak így felfedezni. Efféle „hagyatékról” az irodalomtörténet nemigen tud. Az, hogy egy élete vége felé tartó művésznek egyszer csak egy ilyen intim vallomás a kezébe kerül, amit az anyja titokban tartott még előtte is, megrendítő, felkavaró élmény. Mert ez az ő lelkének késői üzenete.
Ripost7: Miért döntött úgy, hogy könyvet formál belőle és közreadja? Nem találta túl személyesnek?
M. P.: Rendkívül személyes. Azt is elmeséli például, amikor jött a felszabadító szovjet hadsereg és egy ruszki meg akarta erőszakolni. Én kicsi voltam. Láttam, hogy bejött egy hatalmas, szakállas barom, és leteperte anyámat ott, az orrom előtt. Erről is beszél. Tudott oroszul és elkezdett beszélgetni a támadójával...
Hogy mit mondott Müller Péter édesanyja, ami gyökeres változást hozott az orosz katonában, kiderül az író Ripost7-nek adott interjújából. Keresd az újságárusoknál!
Még előttünk van, amikor 33 évvel ezelőtt fekete bőrdzsekiben kiáltotta a mikrofonba, hogy „legyen úrrá rajtunk az aktuális láz”, néhány nappal ezelőtt viszont elegáns zakóban mutatta be novelláskötetét egy irodalmi kávézóban. A kötet címe beszédes: Ezt nem lehet megúszni. Kovács Ákossal irodalomról, útkeresésről, katarzisról is beszélgettünk.
Ripost7: Említette a novelláskötet bemutatóján, hogy a szüleinek házikönyvtára volt, és nagyon odafigyeltek arra, hogy mindig az életkorának megfelelő irodalmat olvassa. Melyik volt az első, amelyik katartikus élményt jelentett?
K. Á.: „Van Móra Ferencnek egy meséje, ami arról szól, hogy egy vak ember nem tud mást adni a csatába induló huszárnak, csak egy kis furulyát. Emiatt, ha jól emlékszem, tréfálkoznak is vele, kinevetik. A huszár azért csak elteszi azt a furulyát a huszármentébe. Végül az menti meg az életét, amikor meglövik a csatában, abban akad el a golyó. Hatéves lehettem, amikor olvastam ezt a mesét, és nem értettem, miért sírok. Igazi katarzis volt. Ilyen és hasonló élmények kötöttek örökre az olvasáshoz. Amikor az ember katarzist él át, a lelke új nyelvet tanul.”
Ripost7: Négy gyermek büszke édesapja, Márton már 23 éves, míg a legkisebb, Júlia még csak 11. Nekik is igyekszik ezt megtanítani?
K. Á.: „Mindegyik gyerekünk külön világ, de sok közös tulajdonságuk van, az irodalmat, a művészeteket mindannyian szeretik. A tizenkilenc esztendős Anna lányom magyar szakos az egyetemen. Nem erőltetünk rájuk semmit, de a szülői ház hatása nyilván meglátszik rajtuk.”
Ripost7: A könyvbemutatón említett egy bizonyos titkos könyvespolcot, ami gyerekkorában nagyon kíváncsivá tette… Milyen polc volt ez?
K. Á.: „Amikor a szüleim elmentek színházba, megálltam a könyvespolc előtt, és az összes könyvbe beleolvastam, amit tiltottnak véltem. (...)”
Hogy milyen példát említ Ákos, mit füllentett a feleségének, és hogyan élte meg a Covid-fertőzést, kiderül a Ripost7 október 12-én megjelent legújabb számából, Keresd az újságárusoknál!