kulcsár edina
Durvábbnak tűnnek az idei légúti megbetegedések és egyéb vírusok, mint a koronavírus előtti időkben. Vannak, akik hetekig nem tudnak kilábalni a betegségekből. Az orvosok az iskolák őszi szünetétől remélik, hogy csökken a betegek száma.
Sokak szerint durvábbak és makacsabbak az idei légúti megbetegedések és egyéb vírusok – derül ki a mai Metropol napilapból és a metropol.hu oldal cikkéből. Vannak, akik hetekig nem tudnak kilábalni a betegségekből. Hogy mi ennek az oka? Három szakértő elárulta.
„Az elmúlt hónapban nagymértékben nőttek a légúti megbetegedések, főleg a közösségbe járó gyerekeknél. A betegeknél sokkal kínzóbb a köhögés és sokkal elhúzódóbb is, mint a koronavírusjárvány előtti időszakban” – osztotta meg velünk praxisa tapasztalatait dr. Bense Tamás. A gyermekgyógyász szerint durvábbak a különböző légúti megbetegedések tünetei és elesettebbekké is válnak a betegek.
A tünetek között szerepel az igen intenzív köhögés, köhögési roham, nátha, orrdugulás. Ritkán a hőemelkedés is, de a betegség jellegzetesen láz nélkül zajlik. Olykor előfordul hányás és hasmenés is. A vizsgálatok általában vírusfertőzésre utaló eredményt hoztak. „A köhögés gyakran elhúzódik, akár két-három hétig is fennállhat. A gyerekek megbetegedése után gyakran a szülők és nagyszülők is megfertőződnek. Oda-vissza fertőzik egymást a családtagok, de főként a gyerekek a felnőtteket. Az esetenként elvégzett koronavírus teszteknek többségében negatív eredménye lett. Remélhetőleg a most meglévő iskolai szünet megszakítja a továbbfertőzési láncot” – mondta a gyermekgyógyász.
„A koronavírus miatt jobban odafigyelünk a légzőszervi betegségekre, érzékenyebbek vagyunk rájuk” – vélekedik dr. Rusvai Miklós. Főként ez lehet az oka, hogy sokan durvábbnak érzik a tüneteket. „A koronavírus mindenki figyelmét önmagára terelte. Olyan ez, mint amikor az ember háta mögött tapsolnak egyet, akkor rögtön a plafonig ugrik. Attól, hogy most minden légzőszervi tünetre sokkal jobban odafigyelünk, főleg a gyerekeknél, ez oda vezet, hogy egyfelől többet is észlelünk, másrészt mivel jobban ki vagyunk érzékenyítve, úgy tapasztaljuk, hogy a tüneteink súlyosabbak vagy komolyabbak” – mondta a professzor.
Dr. Mangó Gabriella háziorvos tapasztalata szintén az, hogy a stressz is erősíti a tüneteket.
„Most mindenki a covidtól fél: még a vírustagadók is, ha köhögnek, fáj a torkuk, felmerül, hogy az koronavírus. Gyakran tesztelés nélkül nem lehet eldönteni, ezért borzasztóan stresszelnek. A félelem miatt fokozott az önmegfigyelés és a stresszbe való beszűkülés” – fejti ki véleményét a háziorvos.
Egy példája: „Nemrég egy betegem, amikor a 3. oltására ment, annak ellenére, hogy nyugtatót is bevett előtte, az amúgy beállított és normál értékű vérnyomása az egekbe szökött, 180 lett, mert annyira rástresszelt. Mikor hazament és ellenőrizte a vérnyomását, már csak 120 volt neki. A félelem miatt a tünetek fokozódhatnak. Másképp vesszük a levegőt, ha náthásak vagyunk, esetleg kapkodjuk, ettől viszont már szédülünk is, hányingerünk is lesz, ami miatt rögtön a véroxigénszintünk csökkenésére gondolunk. Mire odajutnak az emberek, hogy diagnózist kapjanak vagy meggyógyulnának önmaguktól, addigra gyakran lelkileg teljesen megterhelődnek”.
Tavaly sokkal kevesebb volt a náthás, influenzás beteg, amivel a nyájimmunitás az egyéb vírusoknál is gyengülhetett. A szervezetünk ellenállóképessége is gyengülhetett azzal, hogy tavaly szeptembertől idén márciusig maszkot viseltünk. Emiatt kevesebben estek át egyéb légzőszervi betegségeken, el is szoktunk tőle, a védettségünk is csökkent.