Párzási időszak van, ilyenkor gyakran ütik el a vonuló vadakat.
Két autó is megsérült, miután egy sofőr elgázolt egy szarvast péntek hajnalban.
A baleset a 24. számú főútnál, a gyöngyössolymosi elágazás és az Izzós elágazó között történt – számolt be az esetről a Balesetinfo.
Megtudtuk: a balesetben két autó sérült meg.
A poszt alatt sokan számoltak be hasonló esetről, közülük voltak, akik leírták: éppen csak megúszták az ütközést.
Az autónk előtt átsuhanó szarvasnál már csak az éjszaka átsuhanó szarvas a félelmetesebb. Ilyenre is volt példa a napokban – derül ki a BP-i Autósok Közösségének elküldött videóból.
Évente több ezer őz, szarvas vagy vaddisznó pusztul el az utakon Magyarországon, miután autóval ütközik. Ezek a balesetek azonban nemcsak az állatokra veszélyesek, komoly kárt okozhatnak az autókban és az abban ülőkben is.
A statisztikai adatok szerint Magyarországon évente 15-20 ezer vadat gázolnak el a közlekedők az utak mentén. A 2019-2020-as vadászidényben csak nagyvadból 16 ezer pusztult el így, 1,1 milliárdos kárt okozva a vadállományban – számolt be az Agrárszektor.
A vadveszélyes útszakaszokra figyelmeztető tábla hívja fel a figyelmet. Ha ilyen táblát látunk, ajánlott figyelmesebben és lassabban közlekedni, főleg pirkadatkor és kora este.
Korlátozott látási viszonyok mellett, illetve éjszaka fontos tudni, hogy vadállat észlelése esetén a távolsági fényszóró alkalmazása kifejezetten hátrányos lehet, hiszen az úttesten lévő vad ilyen esetekben általában riadtan a fény felé fordul, megdermed, s nem tud időben kitérni az ütközés elől – írja a rendőrség. A tapasztalatok szerint az óvatos közlekedés és a megtisztított szélvédők mellett a hangjelzés alkalmazása már nagyobb segítséget jelenthet, hiszen az állatok többsége megijed az erős kürt hallatán, s menekülni akar a közeledő zajforrás elől.
Ha olyan útszakaszon történik baleset, ahol erre figyelmeztető táblát helyeztek ki, akkor a területet kezelő vadásztársaságnak nem kötelező kifizetni az autóban keletkezett kárt. Sőt, amennyiben a vad elpusztult, még ők kérhetik a vadkár megtérítését az autóstól.
Fontos: az ütközés után értesítsük a rendőrséget, ami több okból is ajánlott. Egyrészt jogi értelemben, a kárigény vizsgálatakor előnyt jelent, ha a jogosultságot eldöntő tényeket (pl. közlekedési viszonyok) független, kvázi a történtekkel kapcsolatban elfogulatlan személy rögzíti, továbbá az intézkedésről hivatalos okirat, jegyzőkönyv készül, amit aztán ki lehet kérni az adott rendőrkapitányságról.
Ki kell tölteni a kék-sárga betétlapot is. Szerencsés, ha vannak tanúk, ők lehetnek külső személyek, akik másik autóból, netán az út mellől látták az esetet, de lehetnek az autónkban ülő utastársak is. Vetessük fel a jegyzőkönyvbe a vallomásokat, nevekkel, címekkel, elérhetőségekkel – elhúzódó bírósági ügynél ugyanis ez fontos adalék. Másrészt szorgalmazzuk, hogy a rendőrök is készítsenek mindenről – tehát a baleset helyszínéről, a sérült gépjárműről, és az elhullott vadról – fényképeket, amely a jegyzőkönyv mellékleteként alátámasztja a szövegben leírtakat, és ugyancsak a rendőröktől tudható meg hivatalosan, hogy az adott útszakasz, ahol az eset történt, melyik vadásztársasághoz tartozik. Ezzel kapcsolatban nagyon fontos, hogy határozottan kijelentsük, a vad melyik irányból ugrott (került) elénk, mert sokszor a közutak határvonalat képeznek egy-egy vadásztársaság területe között, így nem mindegy, kivel szemben támasztunk majd kárigényt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
