Szijjártó Péter: négy újabb gazdasági javaslatot fogadott el a kormány

„Négy újabb döntést hozott a kormány a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs javaslatára a vállalkozások versenyképességének javítása, illetve az infrastruktúra és a közlekedés fejlesztése érdekében” – jelentette be a tárca szerint kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető arról számolt be, hogy 150 milliárdról 300 milliárd forintra emelik a támogatott hitelek keretét a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások beruházásaihoz, így 900 cég kap lehetőséget ezek nyomán a versenyképessége növelésére.

Tájékoztatása szerint döntés született arról is, hogy Gödön négymilliárd forintos infrastruktúra-fejlesztéssel biztosítják annak lehetőségét, hogy a Samsung SDI tovább bővítse a világ egyik legnagyobb elektromos akkumulátorgyárát, valamint további beszállítók költözzenek a városba. Ennek kapcsán Szijjártó Péter kiemelte, hogy a magyar gazdaság zászlóshajója az autóipar, amely forradalmi megújuláson megy keresztül jelenleg, s ezért fontos, hogy minél több, elektromos technológiák gyártásával foglalkozó, nagy nemzetközi vállalat képzelje el a jövőt Magyarországon. A külgazdasági és külügyminiszter emellett bejelentette, hogy összekötő utat fognak építeni Páty és az M1-es autópálya között, illetve egy elkerülő utat. A közlekedésfejlesztési beruházás szerinte a Zsámbéki-medencében, így a Pátyon élők életét is megkönnyíti, továbbá lehetőséget ad beruházásokra a környéken kialakított, új ipari területen. Végezetül közölte, hogy a kormány felgyorsítja a Közlekedési Múzeum új épületegyüttesének felépítését, ezáltal Kőbánya megújulhat egy barnamezős beruházás keretében.

Magyarország az új világgazdasági korszak nyertesei közé tartozik, a tavalyi beruházási rekord pedig újabb bizonyítéka annak, hogy sikeres a kormány hosszútávú politikai és gazdasági stratégiája – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) gálarendezvényén kiemelte, hogy a koronavírus-járvány miatt tavaly a világgazdaság „fekete éve” volt. Globális szinten a volumen nagyjából 5 százalékkal esett vissza, több mint 110 millió ember veszítette el a munkáját és mintegy 42 százalékkal csökkent a közvetlen tőkeberuházások értéke világszerte.

Hangsúlyozta, hogy miközben 2020-ban gyárbezárásokról, tömeges elbocsátásokról szóltak a nemzetközi hírek, addig Magyarországon sikerült újra beruházási rekordot dönteni. A kormány olyan választ adott a gazdasági kihívásokra, amely szembement a fősodorral, nem volt hajlandó elfogadni azt, hogy mindenképp tömeges munkanélküliséget fog eredményezni a válság.

„Hittünk abban, hogy a kormány, a vállalatok és az emberek összefogásával nem pusztán meg tudjuk ezt előzni, hanem olyan jó rajtpozíciót tudunk fogni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy az újra visszatérő piaci keresletből fakadó versenynek a magyar cégek győztesei lehessenek” – fogalmazott.

Szijjártó Péter leszögezte: a kormány hű maradt ahhoz a gazdaságpolitikai filozófiához, amely szerint segély helyett munkát kell adni az embereknek, és ami 11 éven keresztül komoly sikereket hozott.

Hangsúlyozta, hogy rekordösszegű költségvetési forrást mobilizáltak 1435 vállalat beruházásának támogatása érdekében, ennek nyomán pedig tavaly megdőlt a rekord, s jelenleg is 1700 milliárd forintnyi beruházás zajlik az országban.

Hozzátette, napjainkban 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, többen, mint a rendszerváltás óta bármikor.

„Ez újabb bizonyítéka annak, hogy sikeres a hosszú távú politikai és gazdasági stratégiánk, amelynek külgazdaságra vonatkozó lába abszolút a nemzeti érdek érvényesítésére összpontosít” – mondta.

A miniszter a külgazdasági stratégia kiegyensúlyozottságára példaként hozta fel, hogy tavaly a legnagyobb értékben kínai cégek fektettek be Magyarországon, de szám szerint a legtöbb külföldi beruházás Németországból érkezett, míg a legtöbb munkahelyet az amerikai vállalatok hozták létre hazánkban.

Kijelentette, hogy a magyar tulajdonban lévő vállalatok adják a nemzetgazdaság lelkét, és az utóbbi 10-11 év során jelentősen megnőtt az erejük és a szerepük is, a versenyképesség növelését célzó tavalyi és idei pályázatokon is több száz ilyen cég vett részt sikerrel.

Végezetül hangsúlyozta: reális esély van arra, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) idei növekedése elérje az 5,5 százalékot, és az állam ekkor visszafizesse a gyermeket nevelő családoknak a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat.