Közös vendégségben a Budapesten élők a bíborossal

Erdő Péter bíboros szeptember 4-én a Szent II. János Pál Pápa téren ebédelt az Erkel Színház parkolójában, a sátrak alatt megterített asztalok egyikénél több száz Budapesten élő vendég társaságában. A magyar katolikus egyházfő oda ült le, ahol éppen volt hely, és jóízűen fogyasztotta el a babgulyást, valamint az utána járó desszertet, az Egy falat mennyországot, a NEK süteményét.

Örömünnep

„Öröm volt egy asztalhoz ülni, közösen ebédelni. Nem pusztán élelmiszerosztást szerettünk volna, hanem a közösségünket kifejezni a rászoruló emberekkel – ahogyan a különböző karitatív szervezeteink is teszik ezt, nem csak az ilyen nagy ünnepeinken, hanem igyekeznek az év minden napján. Ez az a közösség, amelybe az Eucharisztikus Kongresszusra is hívunk mindenkit – a számos lelki, szellemi, kulturális programon keresztül.”

A budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódó szeretetvendégséget a katolikus világesemény Karitatív Bizottsága vállalta. Hajós Mária Ágnes ferences szegénygondozó nővér, a bizottság egyik tagja úgy fogalmazott: „Szeretnénk, hogy Isten ingyenes szeretete elérjen a rászorulókhoz is, és ők is részesüljenek közös ünneplésünk örömében.„

Asztalközösség

„Az volt a vágyunk, hogy azokkal az emberekkel is közösségben legyünk valamilyen formában, akik várhatóan nem vennének részt az Eucharisztikus Kongresszuson. Szerettük volna, ha ők is velünk ünnepelnek, ha számukra is öröm lehetne ez a hatalmas világesemény” – tudtuk meg Hajós Mária Ágnestől. A nővér hozzátette: „Igazi vendégségre készültünk, ahol a meghívottak együtt ülnek le a fehér asztalnál úgy, hogy mi kiszolgálhatjuk őket, és olyasfajta házigazdai törődést adunk, amelyben máskor talán soha nincs részük.”

Mindenkit megszólítani

Az emberek megvendégelésébe a NEK Karitatív Bizottsága mellett a Magyar Honvédség, az agrártárca, a Katolikus Karitász is bekapcsolódott. A Szent II. János Pál Pápa téren a budatétényi 808. számú Mindszenty József Cserkészcsapat tagjai is segédkeztek. A fiatalok kérdésünkre elmondták, terítettek, és a vendégeket fogadták, majd a helyükre kísérték őket. Maguk is meghatottan számoltak be arról, mennyire meglepte őket, hogy egyik-másik ebédre érkező komolyan elérzékenyült attól, hogy vendégként fogadják, emberszámba veszik, szóba állnak vele.

A 16 éves Gergő, aki a többiekkel a babgulyást szolgálta fel, a Metropolnak azt mondta: „Számunkra is furcsa volt, hogy ezért az egyszerű gesztusért mennyire hálásak voltak, és mertek ők is megszólítani minket.”

A szeretetvendégség végén minden résztvevőt biztattak, hogy ha az Örs Vezér tere, a Széll Kálmán tér vagy a Szent István tér felé jár szeptember 6. és 12. között, bátran nézze meg a városban a missziós színpadokat, és hallgassa meg a műsort, vagy a NEK hírnökök – talán őt is megszólító – üzenetét.

Ebéd és utolsó vacsora

A Biblia tanúsága szerint Jézus az utolsó vacsorán és azt megelőzően is együtt evett a tanítványokkal, felhívva a figyelmet az asztalközösség összetartó erejére. Erdő Péter bíboros kérésünkre megfogalmazta az Euchariszta ide kapcsolódó jelentését. „Az Eucharisztia újra és újra magyarázatra szorul. Magyarul legalább három kifejezés szükséges ahhoz, hogy visszaadjuk jelentésének gazdagságát: szentmise, szentáldozás, Oltáriszentség. De ha az Eucharisztia szóba belegondolunk, akkor ez elvezet minket az utolsó vacsorához és Jézus személyéhez. Az evangéliumokban az Oltáriszentség alapításának szavait az a megjegyzés vezeti be, hogy Jézus hálát adott, megtörte a kenyeret, tanítványainak adta (Lk 22,19). Ez az a hálaadás, amiről az Eucharisztia a nevét kapta. De jól őrzi a Jézus által végzett cselekmény eredeti elnevezését a latin liturgia is, amikor azt mondja, hogy: „hálát adva áldást mondott”. Máté evangéliumában ugyanis egyenesen azt találjuk, hogy Jézus „elmondta az áldást, majd megtörte a kenyeret, tanítványainak adta, és azt mondta: vegyétek és egyétek, ez az én testem” (Mt 26,26).