Orbán Viktor: Templomépítő nemzet vagyunk

„Mi magyarok ezer éve templomépítő nemzet vagyunk” – fogalmazott Orbán Viktor az első budapesti Makovecz-templom, az Összetartozás temploma felszentelésén.

A pesterzsébet-szabótelepi református templom látványrajzát Makovecz Imre vetette papírra, azonban a terveket, a mester halála miatt, már tanítványa, Dósa Pap Tamás fejezte be. Az építkezéshez nélkülözhetetlen pénz gyűjtését Bagdy Emőke kezdte, akinek az édesapja lelkipásztorként szolgált Szabótelepen.

– Az épület, amelyben állunk, annak is hírnöke, hogy létezik Pesterzsébeten egy olyan református gyülekezet, amely hisz a saját jövőjében. Sokat hallani arról, hogy keresztény közösségek kiveszőben vannak. Magyarországon ez nincs így. Mi magyarok ezer éve templomépítő nemzet vagyunk – mondta köszöntőjében a miniszterelnök, aki Facebook oldalán is közzétett képeket az eseményről.

Az épület példás akusztikáját bizonyította a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának produkciója, amikor Medveczky Ádám vezényletével előadták Mendelssohn Reformáció szimfóniáját, írja a Magyar Nemzet a felszentelési szertartásról.

Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a Krónikák 2. könyve 5. rész verseiből olvasott fel, amelyek Salamon templomának felszentelését mesélik el.

Ha egy közösség fontos állomáshoz érkezik, ha azt érteni akarja, a Szentíráshoz kell fordulnia. Ha Istennek házat szentelünk, az első igazi templom szenteléséhez kell fordulnunk

– figyelmeztetett Balog Zoltán, aki felidézte a Krisztus születése előtt ezer évvel történteket: amikor megérkezett a frigyláda, először az előtérbe, ahová mindenki bemehetett, majd vitték tovább a belső udvarba, s egyre beljebb, ahová mind kevesebben juthattak, végül a szentek szentjébe, ahová a főpap is csak egyszer léphetett be egy esztendőben.

A kerubok két szárnya közt volt egy kicsi rés, ott, ahol a hitetlennek nincs semmi. Évszázadokkal később a pogány fejedelem, IV. Antiokhosz bement, s hahotázni kezdett: nincs itt senki, nincs itt az istenük. Ám amint lovával kiugratott, holtan zuhant le a nyeregből

– idézte fel a püspök, majd folytatta a szentíró leírásának magyarázatát: egyszerre Illés Dávid esperes imádsága után Börzsönyi János lelkész, a szabótelepi református közösség lelkipásztora összefoglalta a templom felépítésének történetét. Valami szokatlan történt, a papok nem tudják ellátni a hivatásukat.

Meglepetésszerűen megjelent az Úr dicsősége. Megjelent, így tovább nem volt szükség a papok szolgálatára. A zene ellenben tovább szólt. A zenében pedig az Úr dicsősége

– mutatott rá Balog Zoltán, megjegyezve: nem véletlenül nevezik Johann Sebastian Bachot az ötödik evangélistának.

A lelkész úgy fogalmazott, Isten jelenléte mindannyiunk életére vigyáz. Minden templomépítés története azt üzeni: ha elkészíted a lelkedet, ha imádságba foglalod a vágyaidat, ha énekelsz, zenélsz Neki, akkor Isten dicsősége betölti az életedet, a házad, a napjaid. Csak tartsd üresen azt a teret, amit más nem foglalhat el.

Illés Dávid esperes imádsága után Börzsönyi János lelkész, a szabótelepi református közösség lelkipásztora összefoglalta a templom felépítésének történetét. Majd Kató Béla, az erdélyi református egyházkerület püspöke mondott beszédet, amelyben kiemelte, a református templomoknak ritkán adnak nevet, ám ezt a templomot méltán fogják híres tervezőjéről emlegetni.

Ti úgy gondoltátok, a történelmi pillanat azt kívánja, hogy megmagyarázzuk a világnak, hogyan volt lehetséges felépíteni ezt a templomot. A kulcsszó az összetartozás. Az egyén, a közösség, a nemzet összefogásából született, több mint háromezer társával a Kárpát-medencében – hangsúlyozta Kató Béla. – Azért vagyok itt, mert a szabótelepi közösség kifejezte óhaját, hogy templomuk az erdélyi bözödújfalui Összetartozás templomának testvére legyen.

Hálaadás az első szavam, hiszen, ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építői. Hálás vagyok, amiért elfogadta Isten az én szolgáló felajánlkozásomat, hogy elinduljak lelkész édesapám nyomdokain az Úr háza felépítésének szolgálatában – mondta Bagdy Emőke, hozzáfűzve: hét éve indult a megvalósulás felé az egykori álom, három éve pedig szilárd realitás lett az alapkő letételével, 80 évi reménykedés után.

Orbán Viktor miniszterelnök az ünnepi istentiszteleten köszöntőjében úgy fogalmazott: mi, magyarok ezer éve templomépítő nemzet vagyunk,

és Szent István idején rajtunk kívül ezt még sokan elmondhatták magukról. Szerinte azonban ma más időket élünk: nem egyre több, hanem egyre kevesebb templomépítő nemzet van Európában.

Úgy vélte: Nyugat-Európa ma a kulturális és civilizációs talaj- és egyensúlyvesztés fázisában van, a nagy történelmi szerep és küldetés, amit a keresztény-keresztyén európai civilizáció az elmúlt 500 évben betöltött, most gyengül és szertefoszlik, feladta a küldetéstudatát, kulturális és szellemi örökségét, egyszerűen eldobta a jövőjét.

Ilyenkor eszembe jut, hogy hányan és hányszor akartak bennünket felzárkóztatni oda, ahol ma már nem építenek templomokat, csak mecseteket – jegyezte meg a kormányfő.

Ugyanakkor hangsúlyozta:

a magyarok nem akarnak sem letérni, sem lesodródni arról az ösvényről, amelyen ezer éve járnak, de ez akkor lehetséges, ha belátják, hogy az államnak és az egyházi közösségeknek együtt kell működniük.

Ez csak akkor lehetséges, ha az állami és egyházi közösségek együttműködnek, amit szentesít az alaptörvényünk – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök. – A magyarok csak keresztényként maradhatnak meg.

Határok közé zárt ország, de határtalan lélek: ez Magyarország. Nemcsak templomépítő nemzet vagyunk, hanem, hogy megmaradjunk, templomépítő nemzetnek kell lennünk. Minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben

- mondta a miniszterelnök.