kulcsár edina
Létrehozva: 2021.09.12.
Erdő Péter: hivatásunk, hogy híd legyünk a különböző kultúrák, vallások és nemzetek között
Hivatásunknak érezzük, hogy híd legyünk Kelet és Nyugat között, a különböző kulturális és vallási világok és a nemzetek között – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vasárnap budapesti Hősök terén, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NKE) záró miséjén, amelyet Ferenc pápa mutatott be.
Erdő Péter Ferenc pápát köszöntve erős szimbólumnak nevezte a szentmisét, amely kifejezi „egységünket Krisztus körül Szent Péter utóda vezetésével”, az egész világból érkezett püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel és valamennyi hívővel.
Az ökumenikus jelenlét jelzi „közös vágyunkat minden megkeresztelt ember egysége iránt” – mondta, majd külön köszöntötte I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkát.
Azt is mondta, hogy a nem keresztények, a más világnézetűek, különösképpen a zsidó vallás képviselőinek jelenléte mutatja „az idők élő jelét”, az egyház hivatását, hogy „Krisztus küldötte legyen a nemzetek számára”.
Erdő Péter a kultúrák közötti híd szerepének betöltésére példaként felidézte, hogy 15 éve írták alá a megbékélés és barátság dokumentumát a magyar és a szlovák püspöki konferencia tagjai, amiből „testvériség és kölcsönös együttműködés bontakozott ki”.
A bíboros szerint „sok áldás kísérte” az eucharisztikus kongresszus szimbóluma, a missziós kereszt útját is Magyarországon és a környező országokban. A magyar és a környező országok szentjeinek, boldogjainak a keresztben elhelyezett ereklyéi „ráébresztették lelkiismeretünket, hogy ma is megélhetjük az életszentséget az elmúlt évszázad nagy vértanúinak és hitvallóinak nyomában” – fogalmazott.
Erdő Péter a missziós kereszt másolatát ajándékozta Ferenc pápának.
A bíboros a Parlamentben található Szent Koronáról is szólt.
A gondviselő Isten különös ajándéka, hogy az Eucharisztikus Kongresszus lezárása előtt együtt ünnepelhetnek a hívek – erről a Kossuth téren tartott szentmisén beszélt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek. Kiemelte: a Parlament épületében egyszerre van jelen a Szent Korona és „legbecsesebb ereklyénk, a Szent Jobb”.
Úgy fogalmazott: a keleti és nyugati kereszténység egysége „magának Krisztusnak az akarata, hiszen ő azért imádkozott, hogy tanítványai egyek legyenek”. Köszönetet mondott Bartholmaiosz konstantinápolyi pátriárkának a mise előtt elmondott szavaiért és azért „az értékes és szimbolikus jelentésben gazdag tettért, hogy eljött közénk és szólt hozzánk”. Azt is felidézte, hogy Bartholmaiosz 2000-ben Budapesten az ortodox egyház számára is szentté avatta Szent Istvánt. Ezzel arra emlékeztetett, „hogy első királyunk halálakor, 1038-ban még egységben volt a keleti és a nyugati kereszténység”.
A téren álló missziós keresztről – amely a budapesti Városmisszió és az Eucharisztikus Kongresszus jelképe – Erdő Péter elmondta: abba belefoglalták a magyar- és magyar kötődésű szentek és boldogok ereklyéit a Kárpát-medencéből és a közeli régiókból: Szent István és Szent Gellért korától napjainkig. A szentek mutatják meg nekünk, hogy hogyan tudjuk mai életünkben Krisztus jelenlétét hordozni ezerféle helyzetben, találékony és áldozatot vállaló szeretettel – magyarázta a Missziós kereszt jelentőségét Erdő Péter.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
