Hivatalosan csak az év végén dől el a jövő januárban kezdődő francia soros elnökség menetrendje, Gérald Darmanin francia belügyminiszter azonban a BFM TV francia csatorna szerda esti adásában adott némi ízelítőt arra vonatkozóan, hogy mely európai uniós ügyek előmozdítását tekinti majd Párizs prioritásnak a hat hónap alatt.
A tárcavezető ezek között említette például az uniós menekültügyi rendszer reformját és a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásának tagállamok közötti összehangolását.A reformra egyébként éppen egy éve tett javaslatot az Európai Bizottság (EB), az Ursula von der Leyen elnök által bemutatott paktum azonban nem aratott osztatlan sikert a tagállamok, kiváltképp a visegrádi országok között, amelyek úgy látják, az EB javaslata az illegális bevándorlás feltartóztatása helyett ösztönzi az Európa felé irányuló migrációt. Darmanin azonban világossá tette: Párizs támogatja az uniós paktum megvalósítását, mi több,
a francia kormány már dolgozik egy olyan, Európa-szerte érvényes rendszer kidolgozásán, amely lehetővé tenné, hogy bármely országban is adja le egy bevándorló a menedékkérelmét, az minden tagállamban érvényes kérelemnek minősüljön, annak pozitív elbírálása esetén pedig minden tagállamban érvényes menekültstátussá alakuljon.Annak ellenére tehát, hogy Magyarországgal egyetértésben számos tagállam szeretné elkerülni azt, hogy a migráció miatti, az elmúlt években felszínre tört véleménykülönbségek szétfeszítsék az Európai Uniót, s ezért a menekültügyi hatáskört a nemzetállamok kezében hagyná, Párizs saját bevallása szerint azon fog fáradozni januártól, hogy minél jobban uniformizálja a menekültügyi rendszert. Sőt, Darmanin elmondása szerint azt is szeretnék elérni, hogy az európai vízumkiadási politika, „amennyire csak lehetséges”, egységes legyen. – Európai választ kell adnunk, még ha egyesek a nacionalizmus mentén akarnak is válaszolni erre a kérdésre – érvelt a belügyminiszter. Darmanin azt is világossá tette, hogy a menekültügyi rendszerre vonatkozó francia elképzelést először a német kormánnyal akarja majd Párizs megvitatni:
„Meglátjuk, mit gondol a tervünkről az új német kormány, amely azonban még nem alakult meg– fogalmazott a politikus, emlékeztetve arra is, hogy Franciaország és Németország tekinthető a menedékkérők legfőbb célállomásainak. Kérdés, hogy a mostani terveiből mit tud majd megvalósítani Franciaország, különösen nehézkessé teszi ugyanis az uniós szintű viták rendezését az, hogy jövő áprilisban elnökválasztást, júniusban pedig parlamenti választást tartanak a nyugat-európai államban, ez pedig jó pár hónapra megkötheti a hivatalban lévő elnök, Emmanuel Macron kezét. A brüsszeli sajtó szerint ráadásul Franciaország túlságosan sok mindenben akar jelentős haladást elérni a hat hónap alatt: az elnök például gyakran hangoztatja a stratégiai autonómia szükségességét, illetve azt, hogy az uniónak rendelkeznie kell saját cselekvőképességgel, amely magában foglalja a védelem, az egészségügy, az ipar és a techóriások szabályozásának kérdését is,
az ambiciózus reformelképzelések azonban könnyen ahhoz vezethetnek, hogy a túl sok prioritás közül végül egyik sem valósul meg teljeskörűen.Az pedig már eddig is egyértelmű volt, hogy Brüsszel egyébként is szeretné kivárni, hogy a német szövetségi és a francia elnökválasztások megtörténjenek, mielőtt végleges megállapodás születne a migrációs paktumról. Erről személyesen Margarítisz Szkínász európai életmódért felelős uniós biztos beszélt néhány hete az Euractiv hírportálnak.
