kulcsár edina
Létrehozva: 2021.09.01.
Hivatalos adatok: jelentősen emelkedett idén a határsértők száma
Jelentősen nőtt az elfogott embercsempészek száma is. Tavaly a többség szírnek vallotta magát, idén már afgán állampolgároknak.
Jelentősen emelkedett idén a határsértők száma 2020-hoz képest – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán Ásotthalmon, az ideiglenes biztonsági határzárnál tartott sajtótájékoztatón.
A határsértők többsége már nem szír, hanem afgán állampolgárnak vallja magát – mondta Bakondi György.
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági fõtanácsadója sajtótájékoztatót tart az illegális bevándorlásról a Miniszterelnöki Kabinetirodában 2021. augusztus 13-án. A fõtanácsadó elmondta: Európában és Magyarországon is nõtt az illegális határátlépések száma; a nyugat-balkáni útvonalon rekedt migránstömegek a tartalékaikat felélve alagutakon keresztül és csoportosan, erõszakos fellépéssel próbálnak az országba jutni.
MTI/Balogh Zoltán
Közölte: 2020 első nyolc hónapjában 20 300 határsértőt tartóztattak fel, idén augusztus végéig 65 693-at.
Jelentősen nőtt az elfogott embercsempészek száma is, idén eddig 629, míg a tavalyi azonos időszakában 252 gyanúsítottal szemben indult eljárás – tette hozzá.
A nyári hónapokban csaknem háromszorosára – a 2020-as 9996-ról 27 501-re – emelkedett a feltartóztatott migránsok száma – mondta Bakondi György, hozzátéve, jól mutatja a határsértők csoportos aktivitását, hogy míg tavaly 219 volt az egy napon elfogott legtöbb migráns, kedden 599 illegális határátlépőt tartóztattak fel.
Ismertetése szerint 2020-ban a többség szírnek vallotta magát, idén már a magukat afgán állampolgároknak nevezők tették ki csaknem felét a határsértőknek.
A közelmúltban Magyarországon feltartóztatott afgán állampolgárok még nem az ottani hatalomváltás miatt indultak útnak – mondta Bakondi György.
A nyáron elfogott embercsempészek közül a legtöbben, 118-an román állampolgárok voltak, 112-en magyarok, 111-en szerbek, de más nemzetek mellett 21 menekültként Nyugat-Európában tartózkodó szír is bekapcsolódott a bűncselekmények elkövetésébe – tudatta Bakondi György.
A határsértők jellemzően a szerb-magyar határszakaszon próbálkoznak, nagyobbik részük Bács-Kiskun megyében – mondta.
Az elmúlt hónapokban jónéhány erőszakos határátlépési kísérlet történt Kiszombor, Ásotthalom, Mórahalom és Bácsalmás térségében. A migránsok kövekkel, botokkal dobálták meg a határt védőket, de előfordult, hogy könnygázt használtak a rendőrökkel, katonákkal szemben – közölte a belbiztonsági főtanácsadó.
Az elmúlt években Bács-Kiskun megyében 37, Csongrád-Csanád megyében 30 a magyar-szerb határ alatt átvezető alagutat fedeztek fel – ismertette.
A magyar rendőrség folyamatos segítséget nyújtott a szerb-észak-macedón, valamint az észak-macedón-görög határ védelméhez – mondta, hozzátéve: ezt a jövőben is megteszik.
Bakondi György közölte: Európában egyre inkább terjed a kerítéses határőrizet gyakorlata, mind több ország ismeri fel, hogy a műszaki határzár szükséges a tömeges migráció elleni fellépéshez. Sokat változott az Európai Unió hozzáállása is: nagy fontosságúnak ítéli a külső határok őrizetét, hogy megelőzze a 2015-öshöz hasonló migrációs válság kialakulását – tette hozzá.
A belbiztonsági főtanácsadó az afganisztáni helyzetről elmondta, Magyarország folytatja azt a migrációs politikát, amely az emberek többségének támogatását élvezi.
A magyar álláspont világos, azokat, akik a honvédséggel együtt dolgoztak Afganisztánban, kimenekítették, mások befogadását, kvóta szerinti betelepítését nem tervezik – közölte.
Az elmúlt napokban több amatőr felvétel is megjelent arról a nagy közösségi oldalakon, ahogy az afgánok tömegesen, végeláthatatlan sorokban vándorolnak nyugati irányba a pakisztáni-iráni-afgán hármas határnál található Dast-e Lut sivatagban. A hazájuk elhagyása mellett döntő civilek úti célját jelenleg nehéz lenne megmondani, de szakértőkre hivatkozva a Daily Mail azt írja, hogy jelentős részük biztosan nem marad Iránban, mivel a céljuk egyértelműen Törökország, illetve azon keresztül az Európai Unió elérése.
Egy afgán migráns azt mondta a Daily Mail munkatársának, hogy az emberáradatról készült videókon egy négyórás, zord terepen átvezető út látható, melyen az afgánok egy rövid szakaszon Pakisztánon keresztül vándorolnak, majd iráni embercsempészekkel folytatják útjukat. A fiatalember azt is elárulta, hogy ezt a migrációs útvonalat a legszegényebbek használják, mivel nekik nincs pénzük olyan embercsempészekre, akik határokon átívelően szállítanák őket.
– fogalmazott a meg nem nevezett afgán migráns, aki azt is elárulta, hogy az afgán-iráni-pakisztáni hármas határánál annyi ember próbál meg kijutni Afganisztánból, hogy az útvonalon káosz alakult ki.
„Több mint négy óra gyaloglás után megérkeztünk egy völgybe, ahol ránk esteledett. 10 óra körül irániak jöttek, és mindenkitől kódokat és jelszavakat kértek, melyeket még Afganisztánban kaptunk. Miután mindenki megtalálta az embercsempészét, csoportokra osztottak minket. Minden csoportnak saját csempésze volt. Aztán csoportról csoportra haladtunk Irán belseje felé.”
Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa (UNHCR) azt mondta egy keddi sajtótájékoztatón, hogy a kabuli repülőtérről történő evakuálás csak a kezdete volt „egy sokkal nagyobb humanitárius válságnak”. Az ügynökség becslése szerint akár 500 ezer afgán is elhagyhatja az országot a következő napokban.
Az uniós belügyminiszterek keddi tanácskozása elé terjesztendő tervezetből az derült ki, hogy az EU az Afganisztánnal szomszédos és a lehetséges tranzitállamok további pénzügyi támogatásával venné elejét annak, hogy nagyszabású menekülthullám induljon el a dél-ázsiai országból Európa felé.
– olvasható a dokumentumban, amely a többi között az Afganisztánból kimenekített helyi segítők biztonsági ellenőrzéséről is rendelkezik. Andrej Babis cseh kormányfő szerdán reggel újságíróknak nyilatkozva a prágai katonai repülőtéren azt mondta, hogy az Európai Unió sem az illegális migráció elleni küzdelemmel kapcsolatban, sem a schengeni térség Nyugat-Balkánnal való kibővítését illetően nem rendelkezik világos stratégiával. Emmanuel Macron francia elnök szerint a tálibok afganisztáni hatalomátvétele miatt nem várható olyan tömeges migráció Európa irányába, mint amilyen 2015-ben alakult ki a szíriai háború miatt. A kormányfő azonban hozzátette, hogy Franciaország be kívánja fogadni a tálibok által fenyegetett afgánokat. „Ez feltétel nélküli, meg kell tennünk, és mindig meg is tettük” – fogalmazott.i
Az EU eltökélt abban, hogy megakadályozzon egy újbóli ellenőrizetlen, nagyszabású illegális bevándorlási hullámot Európa felé
Orbán Viktor közölte, Magyarország álláspontja világos: a migrációt meg kell állítani.
Egyetlen percbe foglalta össze gondolatait a kérdésről a miniszterelnök.
Mindössze egyperces az a friss videó, amelyet Orbán Viktor tett közzé a Facebook-oldalán, mégis sok mindent elmond.
„2015-ben én voltam az első, aki fölvette a harcot az Európai Parlament elnökének koncepciójával szemben, és az első pillanattól azt mondtam, hogy az ilyen politika és megközelítés elpusztíthatja Európa kulturális identitását, és sok kétes hátterű embert hozhat Európába, ami terrorista cselekményekhez és olyan társadalmi problémákhoz vezethet, amelyekre nincs válaszunk, illetve nem vagyunk felkészülve az ilyen jellegű, új kihívásokra” – emlékeztetett Orbán Viktor.
miniszterelnök„Most az afganisztáni helyzet kapcsán úgy gondolom, hogy ez a probléma újra reális. Az Európai Unión belüli migrációs vita sok nehézséget és nézeteltérést eredményezett, és véleményem szerint ezeket a nehézségeket, ezeket a nézeteltéréseket nem tudjuk áthidalni. Ezért az egyetlen megoldás, ha nem akarunk olyan helyzetet teremteni, amelyben a migrációs vita elpusztítja az Európai Unió egységét – abban rejlik, hogy vissza kell adni minden, a migrációval kapcsolatos jogot a nemzetállamoknak. Ez az egyetlen megoldás, minden más esetben csak szenvedés lesz a dolog vége.”
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
