INSIDER
Csütörtökön megkezdődik minden idők legnagyobb szabású, több napon át tartó Szent István-napi fesztiválja. Idén augusztus 20-án sem maradnak el a szokásos elemek: a zászlófelvonás, a katonai tisztavatás, a honvédségi légi parádé és az állami kitüntetések átadása, este pedig az ünnepi programokat „Európa legnagyobb tűzijátékával” zárják. Emellett 3,5 napon keresztül 17 rendezvényhelyszínen több száz programra várják az ünneplőket a fővárosban. Országszerte számos programot tartanak az ünnepi hosszú hétvégén.
Az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére augusztus 20. hivatalos állami ünnep.
A központi programok között már csütörtökön számos koncertre várják az ünneplőket Budapesten.
Pénteken, augusztus 20-án a programok a hagyományoknak megfelelően a Parlament előtti Kossuth Lajos téren kezdődnek, ahol katonai tiszteletadás mellett felvonják a nemzeti lobogót. Ezt követi a honvédtisztjelöltek avatása, amelyen beszédet mond Áder János köztársasági elnök és Benkő Tibor honvédelmi miniszter. Az ünnepség után a Parlament előtti Duna-szakaszon légi parádét tart a Magyar Honvédség.
Szintén a Parlamentnél 10 órától várja a látogatókat a Lajta Monitor Múzeumhajó. Az Országházban pénteken délig, szombaton 10 órától délután 4 óráig megtekinthető a Szent Korona.
Péntektől – egészen augusztus végéig – ingyenesen megtekinthető a Budavári Palotában az eredeti tervek alapján helyreállított Szent István-terem.
Délelőtt 10 órakor megnyílik a Várkert Bazárnál a Magyar Ízek Utcája, ahol egyebek mellett az ország tortája és az ország cukormentes tortája verseny győztes tortáit, valamint a Szent István-napi kenyeret is meg lehet kóstolni.
A budai Várban több helyszínen számos programmal várják az ünneplőket, a többi között a Mesterségek Ünnepén.
A Március 15. téren, a SportHősök című eseményen a nemzet nagy sportolóit, olimpikonjait mutatják be.
Délután hagyományteremtő céllal az Andrássy úton felvonulást is rendeznek.
Augusztus 20-án átadják a Szent István-rendet, majd a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseket.
Délután a szokásokhoz híven megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. A 20-i ünnepi programokat este „Európa legnagyobb tűzijátékával” zárják a fővárosban. Ennek megtekintésére a fogyatékossággal élők számára a Kossuth Lajos téren az Andrássy Gyula-lovasszobor és a Parlament közötti területet biztosítják. A tűzoltóautók mellett hajókkal és csónakokkal is részt vesz a tűzijáték biztosításában a katasztrófavédelem.
Tûzijáték a Duna felett Budapesten a nemzeti ünnepen, 2018. augusztus 20-án.
MTI Fotó: Mónus Márton
Szombaton és vasárnap is számos programmal, koncerttel várják az ünneplőket a fővárosba. Emellett országszerte sok településen tartanak ünnepi megemlékezéseket, szentmisét, kenyérünnepet Szent István napja alkalmából.
Debrecenben idén is a hagyományos virágkarnevállal ünnepelnek. Szolnokon is lesz légi parádé, továbbá tűzijáték, harcászati bemutató és tiszai hajós, fáklyás felvonulás.
Változik a fővárosban a közösségi közlekedés menetrendje. A Budapesti Közlekedési Központ járatai péntek délután és este sűrűbben közlekednek. A tűzijáték előkészületei miatt már péntek előtt részlegesen korlátozzák a gyalogosok forgalmát az Erzsébet hídon, a Szabadság hidat pedig lezárják a járókelők elől.
A MÁV-Volán-csoporthoz tartozó közlekedési társaságok az augusztus 20-i ünnephez igazították a járatok közlekedési rendjét. Augusztus 19-én a vonatok a pénteki, 20-án a szombati, 21-én az ünnepi, 22-én pedig már a szokásos vasárnapi menetrend szerint közlekednek.
Az ünnep biztonságos lebonyolításáért idén is az operatív törzs felel. A törzs vezetője, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár korábban elmondta: az augusztus 20-i rendezvények mentesülnek a koronavírus-járvány miatt még érvényben lévő korlátozások alól.
Az idei ünnep központi rendezvényei megtekinthetők a szentistvannap2021.hu oldalon.
Teljes történeti hűséggel újult meg a Budavári Palota Szent István-terme. A díszes belső tér augusztus 20-tól a hónap végéig ingyenesen látogatható.
Több mint hét évtizedes civilizációs szakadás után ismét kézzelfogható valóságában találkozhatunk múltunk egyedülálló értékével, amelyet most visszaadhatunk az embereknek„ – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán, a helyszínen. A terem megnyitását egy kapcsolódó kiállítás kíséri.
Gulyás Gergely kitért arra, hogy jól halad a Vár történeti rekonstrukciója, ezt a Palotanegyed régi fényüket eddig visszanyert épületei, a Várkert Bazár, a Főőrség és a Lovarda épülete vagy a Karmelita kolostor is bizonyította.
Mint felidézte, a Szent István-terem elkészítésében annak idején a magyar iparművészet legnagyobb alakjai – Zsolnay, Thék, a Haas Fülöp és Fiai vállalat vagy a Neuschlosz testvérek – vettek részt, és most egy elkötelezett csapat hatalmas munkával tudta újraalkotni az egykori berendezést.
Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos kiemelte: az 1902-ben elkészült Szent István-terem a második világháború pusztítása során teljesen kiégett, a háború utáni kommunista érában pedig a terem helyreállítására esély sem volt. Hozzátette: az anno a párizsi világkiállításon díjakat nyert terem korhű mását sikerült felépíteni a Nemzeti Hauszmann Program keretében, a virágzó magyar iparművészet segítségével.
Számomra ez a terem azt üzeni, hogy a magyar tehetséget nem lehet befalazni. Rekonstrukciója kis lépés a teljes Palota helyreállításában, de a tapasztalatszerzés kiváló terepe volt, ezután sokkal bátrabban fordulhatunk rá a teljes Budavári Palota, a Citadella és a Visegrádi Vár évtizedes távlatokba nyúló felújítására” – fogalmazott a kormánybiztos.
A Szent István-terem újratervezője Angyal Tibor építész, a művészeti szakértő Rostás Tibor művészettörténész volt. Utóbbi elmondta: a rekonstrukciót segítette, hogy a terem a legjobban dokumentált tér az egész Királyi Palotában.
„Rendelkezésre álltak archív fotók és tervrészletek, előkerült egy látványterv-sorozat és megmaradtak darabok”. Angyal Tibor azt emelte ki, hogy a hat éven át zajló munkálatok során a legnagyobb segítséget a régi fényképek jelentették.
Az államalapító Szent István királyról elnevezett terem a magyar iparművészet kiemelkedő teljesítménye volt a 19-20. század fordulóján. A dualizmus korának meghatározó magyar építésze, Hauszmann Alajos a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a termet, melynek berendezése 1900-ban a párizsi világkiállításon elnyerte a zsűri nagydíját. 1916 decemberében IV. Károly, az utolsó magyar király megkoronázására innen indult a Szent Korona a Mátyás-templomba.
Az újjáépítésben részt vevő hazai mesterek éveken át dolgoztak a berendezés kialakításán. Újra elkészültek a falakat díszítő Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló Zsolnay-pirogránit képek, a terem központi helyét elfoglaló kandalló és a tetejére kerülő Szent István-mellszobor, az intarziás parketta, a fém- és ötvösmunkák, az egyedi bútorok és függönyök, és a terem falát burkoló díszes borítás. A hiteles rekonstrukció érdekében mára már eltűnőben lévő mesterségek képviselői vettek részt az alkotásban: Pécstől Pápáig hét szakma kiválósága, országszerte mintegy húsz műhelyben több száz szakember dolgozott az eredetivel megegyező rekonstrukción.
Ripost hírek
