Schanda Tamás felidézte:
az újabb nemzeti konzultációban erről a témáról is kikérik az emberek véleményét.
Elmondta:
vannak, akik azt mondják, Magyarország megerősítéséhez a minimálbért 200 ezer forintra kell emelni. A gazdasági növekedésből így nemcsak a vállalatok, hanem a magyar emberek is részesülhetnek. Mások szerint erre nincs szükség, megint mások a munkavállalók kétharmadát foglalkoztató kis- és középvállalkozásokat féltik terheik növekedésétől – tette hozzá.
Schanda Tamás közölte,
számítanak az emberek segítségre, hogy megalapozott, széleskörű támogatással bíró döntést hozhassanak. A konzultációs íveket kitöltőktől az államtitkár azt kérte, augusztus 25-ig töltsék ki és küldjék be azokat. Tegyünk együtt a gazdaság újraindításáért, a magyar családok javuló életminőségéért! – zárta üzenetét az államtitkár.
A koronavírussal sújtott 2020-as évet leszámítva az elmúlt években rendre meghaladtuk a 4 százalékos gazdasági növekedést, és most megvan az esélyünk az 5,5 százalékos GDP-bővülés elérésére is, így nagyjából 1,4 millió magánszemély kaphatja meg a már bejelentett adó-visszatérítést; a gyermeket nevelő családok jogosultak erre – mondta a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára a Figyelő e heti számában megjelent interjúban.
Izer Norbert hangsúlyozta: a tervezett családi adó-visszatérítés legfontosabb elemei a nemzeti konzultáció folyamán dőlnek majd el. Mint mondta, a konzultáció azért fontos, mert gyakorlatilag egy olyan adóintézkedést vezetne be a kormány, amelyre a múltban nem volt példa. Ha az intézkedést jóváhagyják a lakosok, illetve lesznek olyan pontok, amelyekkel az állampolgárok többsége egyetért, akkor végrehajtják az adó-visszatérítést.
Hozzátette, hogy a tervezett lépéshez feltételként a bruttó hazai termék 5,5 százalékos növekedését társította a kormányfő. Ez azt jelenti, hogy egy nagyon masszív, a korábbi években nem látott GDP-bővülés kell ahhoz, hogy ez az adó-visszafizetés megtörténjen – jelezte.
Az államtitkár szerint minden esély megvan egy 5,5 százalékos gyarapodás elérésére, számos makrogazdasági elemző is ennél nagyobb növekedést valószínűsít. A koronavírus-járvány ugyanakkor még nem ért véget, van bizonytalanság abban, hogy lesz-e negyedik hullám, illetve úgy tud-e kilábalni a gazdaság, ahogy ezt várják. Ezért rendkívül fontos, hogy a kormány a lehető legtöbb rendelkezésre álló eszközzel támogassa a bővülést, így már a közeljövőben újfajta intézkedéseket is bejelenthet – közölte.
Izer Norbert elmondta: a gyermekes családok lehetnek jogosultak az adó-visszatérítésre. Nagyságrendileg mintegy 1,4 millió magánszemély részesülhet benne; a családi adókedvezményre jogosultaknak jár a térítés, és mindkét szülőnek visszaadják a befizetett adót. A visszatérítés felső határa az átlagbér adószintje, emiatt a legtehetősebbek, a legnagyobb keresetűek nem kapják meg a teljes összeget, az átlagbér alatt keresőknek viszont visszautalják a teljes befizetett szja-jukat.
Az államtitkár hangsúlyozta: Orbán Viktor egy olyan lépést jelentett be, amellyel visszaadják annak a lakossági körnek a befizetett szja-összegeket, amely a legnagyobb terhet viselte a koronavírus-járvány alatt. A gyermeket nevelő szülőknek van a leginkább szükségük arra, hogy a vírushelyzet miatti visszaesést valahogy kompenzálják, ezért nekik jár majd vissza a befizetett szja. Az adó-visszatérítés következtében mintegy 550 milliárd forintot kaphatnak vissza a családok – ismertette.
Utalt arra, hogy a korábban elhalasztott nagyobb volumenű vásárlásokra így lesz fedezet, ami növelheti az adóbevételeket, támogatja a gazdaság újraindítását és serkenti a GDP bővülését.
Izer Norbert emlékeztetett, hogy a magyar Gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései még az EU-ban is rendkívüli méretűnek számítanak. A gazdaságvédelemre fordított összeg eléri a GDP 30 százalékát, ezzel Magyarország a második helyen áll az uniós rangsorban. Felidézte, hogy a kormány válságkezelésre kialakított csomagjában rengeteg adóintézkedés szerepelt, számos adócsökkentő lépéssel tudták mérsékelni a vállalkozások közterheit. Mintegy 1000 milliárd forintot hagytak a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál ezek a könnyítések.
Kiemelte azt is: törvényben rögzítették, hogy 2022. július elsejétől újabb 2 százalékponttal csökken a munkára rakódó adóterhek mértéke. Formailag a kormány javaslata alapján ez úgy valósulna meg, hogy a másfél százalékos szakképzési hozzájárulást beolvasztják a szociális hozzájárulási adóba (szocho), így eltűnik egy adónem, azaz a szakképzési hozzájárulás megszűnik, és a szocho további fél százalékponttal mérséklődne, a kettő együtt kiadja majd a 2 százalékpontos köztehermérséklést. Az adónem eltűnésével az adóadminisztráció is jelentősen csökken, és így a hat lépcsőből álló korábbi bérmegállapodásból az ötödiket is meglépi a kabinet. Ez azt jelenti, hogy már csak egy lépés maradna, amikor újabb 2 százalékponttal kell mérsékelni a szochót – jelezte.
Amikor 2016 végén elkezdték a bérmegállapodás pontjainak a kivitelezését, akkor 28,5 százalék volt a szocho és a szakképzési hozzájárulás együttes szintje. Ez a folyamat végén 13 százalékra megy le, azaz a cégeket terhelő, a munkára rakodó közterheket kevesebb mint a felére tudnák mérsékelni. Ezzel Magyarország elérne a V4-államok átlagát, ami már versenyképessé tenné a magyar munkaerő adóztatását régiós szinten – hangsúlyozta Izer Norbert.
A magyar kormány 2010 óta tettekkel is azt bizonyítja, hogy a családokért dolgozik, támogatja, segíti őket – jelentette ki a családokért felelős tárca nélküli miniszter szombaton Keszthelyen, a X. Európai Nagycsaládos Konferencián tartott előadásában. Ha a gazdasági növekedés eléri az 5,5 százalékot, a kormány jövőre visszaadja a befizetett személyi jövedelemadó jelentős részét a gyermekeket nevelő családoknak.
Novák Katalin a Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a European Large Families Confederation szervezésében – „A fenntarthatóság bölcsője a család” mottóval – rendezett konferencián kifejtette: a fenntartható családpolitika egyik fontos alappillére a politikai szándék: legyenek olyan vezetői az országnak, a közösségnek, akik fontosnak tartják, hogy a családok erősek maradhassanak, megerősödhessenek.
A magyar kormány 2010-ben azt határozta el, hogy munkaalapra helyezi a családtámogatásokat, ezért van most lehetőség arra, hogy megemelje a családok támogatására fordítható összeget.
A következő évben az emberek munkájának köszönhetően a költségvetésben háromszor akkora támogatási összeg szerepel a családok számára, mint 2010-ben – hívta fel a figyelmet Novák Katalin. Hozzátette: ha a gazdasági növekedés eléri az 5,5 százalékot, a kormány jövőre visszaadja a befizetett személyi jövedelemadó jelentős részét a gyermekeket nevelő családoknak. Ezzel is szeretnék elismerni, hogy a munkának becsülete van – jegyezte meg.
Novák Katalin kiemelte, hogy a fenntartható családpolitikához támogatókra, valódi közösségekre is szükség van. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) három évtizede következetesen dolgozik a magyar családokért, valódi közösségeket, értékeket képvisel.
„A család a szeretet bölcsője, a család a szeretet fenntartásának záloga”, a célunk pedig a szeretet fenntartása – fogalmazott Novák Katalin. A magyar nemzet fenntartása, a magyar kultúra megőrzése, az értékek továbbadása generációról generációra, a magyar emberek közösségének a megerősítése, fenntartása olyan cél, amiért könnyebben tudunk lelkesedni – hangoztatta.
Az európai nagycsaládos konferencián tizenegy országból csaknem hétszázan vettek részt, a háromnapos programsorozat legfiatalabb vendége mindössze nyolc hetes. A szakmai események mellett családi programok színesítették a rendezvényt, a gyermekek számára játékos és kézműves foglalkozásokat szerveztek.