Széchenyi Márk hasonmása a legnagyobb magyarnak

Tímea – akinek fia Széchenyi Márk – évekig vezette saját vendéglátóhelyét Budapesten, majd átvette a Gróf Széchenyi Család Alapítvány irányítását.

„Nyolc éve eldöntöttem, hogy az örökségünk védelme a legfontosabb” – mondja Széchenyi Tímea, aki fiával úgy érzi, a Széchenyi név végre visszakapta méltóságát.

„A vérünkben van, hogy igazi Széchenyiként kell viselkednünk”

– mondja Széchenyi Tímea.

Ők Széchenyi István bátyjának, Pálnak az egyenes ági leszármazottai, így természetesen a legnagyobb magyar apjának, Széchényi Ferencnek, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítójának is utódai.

Kisemmizték őket a kommunisták

Tímea csak apja halála után szembesült a család tragédiájával. „Elmentem a történelmi levéltárba és kikértem a kitelepítéskor keletkezett dokumentumokat a családomról. Korábban is tudtam, hogy mindenünk odalett, mégis iszonyatos volt látni, hogy mit tettek akkor a nemesekkel” – mondta a Ripost7-nek Tímea.

Külföldre menekült rokonaik nem élték át azokat a történelmi atrocitásokat, amiket Széchenyi Pál itthon maradt leszármazottai. Ők talán ezért is érzékenyebbek a múltjukra és szellemi örökségükre.

Széchenyi Elemér a Balaton szerelmese volt

A családnak ezen ága a kommunista üldöztetések alatt sem hagyta el hazáját, de saját védelmük érdekében hallgattak a származásukról.

Tímea édesapja, Széchenyi Elemér a Balaton szerelmese volt: egy éttermet és egy kocsmát is vezetett a tónál. Márk szerint őszinte és igazságos volt a papa. A család történetéről hallgatott, de Márk ezt most már megérti. Most már tudja, milyen szörnyűségeket éltek át. Sok időnek kellett eltelnie, hogy a Széchenyiek felismerjék: már nem kell titkolniuk a múltjukat.

A családi alapítvány célja pont ez: hogy ne a kommunizmus torzított képét lássák az emberek a nemesekről, hanem az igazságot.

Keresik a hagyaték elveszett darabjait

A Széchenyiek kisemmizése a közeli rokonuk, gróf Széchenyi Viktor, Fehér megye főispánja meggyilkolásával kezdődött. A főispán a végrendeletében kikötötte, hogy a leszármazottak alapítvány formájában őrizzék meg a Széchenyi-örökséget. Tímeáék egy gyűjtő segítségével kutatják a hagyatékot. Az alapítvány létrehozása óta próbálják visszaszerezni az elvett vagyont és értékeket, de jogilag mindez nagyon nehéz.

Az alapítvány azt tervezi, hogy a Széchenyi örökségéhez méltó Széchenyi Intézetet alapít. „Bízom benne, hogy 2022 végére állni fog” – mondja Tímea, hozzátéve: 230 éve született Széchenyi, ezért az intézet alapkövét még idén szeretnék letenni.

Újra egy Széchenyi a Parlamentben?

Márk egyébként pont Széchenyi István történetéből érettségizett. Most fotósként keresi a kenyerét, ám a Ripost7-nek elmondta: nem életcélja ugyan, hogy politikával foglalkozzon, de nem is zárkózik el ettől, mert van mit tenni.

A család neve egyenlő a hitelességgel és megbízhatósággal, ezért úgy vélik, talán lenne helyük a Széchenyieknek a politikában.

360 évvel ezelőtt élt rokonát is fotózta

Márk büszkén meséli, hogy Széchenyiként annak idején ő is részt vehetett elődje, az 1710-ben elhunyt gróf Széchenyi Pál kalocsai érsek emlékének helyreállításában és ő maga fotózta őse mumifikálódott holttestét.

„Felújították az üvegkoporsót, elég rossz állapotban volt” – mondja, hozzátéve: megható és megtisztelő volt, hogy a múlt és a jelenkor Széchenyije találkozhatott. A Lánchíd felújításáról mosolyogva megjegyzi: „Már ráfért, majd meglátjuk, hogy mennyi ideig fog tartani, de szívesen ott lennénk a Széchenyi családdal, hogy átvágjuk a szalagot a végén…”

A család szerint megölték Széchenyi Istvánt, nem öngyilkos lett a legnagyobb magyar

A Széchenyi család tagjainak egy része állítja: a legnagyobb magyar nem öngyilkos lett a szanatóriumban. „Sok feljegyzés van, hogy ép volt az elméje, amikor az ideggyógyintézetben élt. Sakkozott, leveleket írt. Antropológusok is megvizsgálták a Nagycenken lévő koponyáját, de a ruháján a vérnyomok sem úgy festenek, ami öngyilkosságra utalna” – mondja Széchenyi Márk. Hozzáteszi: elképzelhető, hogy utánajárnak az igazságnak, de ehhez teljes egyetértés kell az egész családban. Széchenyi az 1848-as szabadságharc után orvosa tanácsára vonult vissza a döblingi elme­gyógy­intézetbe. A hatóságok megvádolták, hogy csak politikai menedékhelyként tekint a szanatóriumra, ugyanis memorandumokat és röpiratokat is írt. 1860. április 8-án szétroncsolódott fejjel, kezében pisztollyal találták a szobájában. A történészek többsége szerint öngyilkos lett.