Szabadegyházi tragédia: nem tudják eltemetni gyermeküket a teljesen összetört szülők

Megrázta a Szabadegyházán élő falusiakat az a szombat hajnali autóbaleset, melyben egy 14 éves fiú vesztette életét, most a gyermekük temetésére gyűjtenek a szülők. A kocsit nem ő vezette, hanem a 15 éves barátja, Csaba, aki vagányra itta magát, majd ellopta szülei autóját. Nagy sebességgel végigszáguldott az úton, aminek következtében egy oszlopnak csapódott. A jármű többször megpördült, végül kirepült a hátul ülő, a biztonsági övet nem használó 14 éves fiú, Jocó.

A szegénységben élő szülők teljesen összetörtek, ráadásul az is óriási problémát okoz nekik, hogyan fizessék ki gyermekük temetését. A falusiak szerint a balesetben vétkes, jogosítvánnyal sem rendelkező részeg kamasz szüleinek kellene áll­niuk a szertartást, míg gyermeküknek egy ideig nem ajánlott mutatkoznia a nyílt utcán.

„Egyelőre elképzelni sem tudjuk az életünket Jocó nélkül, miközben tudjuk, hogy egyszer kénytelenek leszünk továbblépni„ – mondta a Borsnak Marika, az elhunyt fiú édesanyja. Férjével, Józseffel kilenc gyermeket neveltek szegénységben ugyan, de igyekeztek minden szeretetet megadni nekik. A községben szinte mindenki ismeri a családot.

„Le a kalappal a szülők előtt! Akármennyire is küszködnek a napi gondokkal, a gyerekek mindig tiszták, ápoltak és tisztelettudók” – mondta a család egyik szomszédja, akit szintén sokkolt a tragédia.

„Talán Jocó volt a legcsibészebb, persze jó értelemben. Csabáról, a baleset okozójáról már nem tudnék pozitívan nyilatkozni„ – tette hozzá. Szavaival az áldozat szülei is egyet­értenek.

„Egy igazi példaképet veszítettek el a kisebb testvérek. Józsika született hetedikként, utána még ketten érkeztek a családunkba, hiszen a Jóisten így rendelkezett. Mi mindegyik gyermekünket örömmel fogadtuk, mert hittünk benne, hogy ha a Teremtő megajándékoz bennünket egy új állandóan éhes szájjal, akkor képességet is kapunk hozzá, hogy etessük” – magyarázta a család. József mostanában alkalmi munkákból él. A feleségének viszont sikerült bekerülnie egy neves gyárba.

„Sosem voltunk anyagi értelemben gazdagok, de tudtuk, hogy erősítjük egymást. Mi úgy érezzük jól magunkat, ha sokan vagyunk. Van olyan gyermekünk, aki már kirepült a fészekből, de gyakran átjön hozzánk ebédre vagy vacsorára. Éhesek ritkán maradunk, de azt már megtanulták a gyerekek, hogy sajnos nincs repeta„– árulta el József.

Most a gyermekük temetésére gyűjtenek, méltón szeretnék elbúcsúztatni Jocót. A fiú egyik testvére szerint egyébként Jocó mindig is arról álmodott, hogy sikeres focista válik belőle. A helyi csapatban rúgta a bőrt, és látszott rajta a folyamatos fejlődés. Ugyan a kisebbek közé tartozott, de gyakran kicselezte a tapasztaltabbakat, és nem ritkán egyenesen az ellenfél kapujáig vitte a labdát. Néhány éven belül akár az NB I-be is bekerülhetett volna, és akkor biztosan tejben-vajban fürösztötte volna a szeretteit.

Most egész Szabadegyháza az ő temetésére készül. A család minden segítséget hálásan fogad.