kulcsár edina
Rejtély, hogy miből fizetik a fuvart, de a szerb taxisok migránsokat fuvaroznak szép számmal a magyar határhoz. Virágzó üzletet építettek rájuk.
A vajdasági, határ menti településeken már szitokszónak számít a taxi, az ott lakóknak azonnal a migránsok jutnak eszébe róla. Nem véletlen, a szerb taxisok virágzó bizniszt építettek az illegális bevándorlókra, akik már rég nem gyalogolnak, hanem úri módon, autóval bonyolítják az utazásaikat: a taxisok szállítják a migránsokat a határhoz. A zombori nyílt migráns befogadóközpont előtt akkora a taxisforgalom, mint a Keleti pályaudvar előtt, hol érkezik egy autó benne 3-4 migránssal, hol éppen elhajt egy.
A szerb taxisok már évek óta fuvarozgatják országszerte a náluk „vendégeskedő” migránsokat, de amióta tavaly megsokszorozódott a Szerbiában lévő, és magyar határon átjutni próbáló bevándorlók száma, azóta virágzó üzletet építettek rá. Erről árulkodik a szórólapjuk is. Ezen Belgrád mellett kizárólag határ menti, főként magyarok lakta település található. Lefordítottuk az arab nyelvű szöveget: az árakat euróban adják meg, mellette egy névvel. Zomborból Horgosra jutni például 60-70 euró, ez az ár 4 személyre vonatkozik.
Decemberre már annyi migráns torlódott fel a Vajdaságban, hogy a szerb hatóságok buszokkal kezdték elszállítani őket az ország déli részén álló – szintén nyílt – befogadóközpontokba. Mivel ezeknek a migránsoknak a célja, hogy Magyarországon keresztül eljussanak Európába, alig viszik el őket Szerbia déli részére, ők szinte azonnal elindulnak vissza a Vajdaságba, a leggyakrabban újra taxival. Utánpótlás tehát mindig akad a taxisoknak, a biznisz virágzik.
A probléma leginkább a vajdasági, magyarok lakta településeken jelenik meg. Magyarkanizsa, Horgos, Magyarbóly a migránsok legkedveltebb úti céljai, és az itt lakók nap, mint nap látják, ahogy sorban érkeznek a taxik, amikből négy, öt migráns is kiszáll. Ők aztán akár heteket is eltöltenek ezeken a településeken, hol a városokban kószálnak, hol a települések melletti erdőben felállított sátortáborokban élnek, és közben különféle módszerekkel megpróbálnak bejutni az országunkba. Tavaly év végén a szintén határ közeli Martonos településen betelt az ott élők pohara, és pár helyi férfi megtámadott egy, a falujukba migránsokat szállító taxist.
Hiába érzik azonban indokoltnak a vajdaságiak, hogy a saját kezükbe vegyék az irányítást, és kiutasítsák a migránsokat hozzájuk hordó taxisokat a településeikről, ezt nem tehetik meg. Akadt már, hogy migránssegítő szervezetek tettek feljelentést hasonló ügyben, de a rendőrségnek is intézkednie kell a támadókkal szemben. Jogszabály pedig nem tiltja, hogy Szerbiában taxisok szállítsák a migránsokat, így egy patthelyzet alakult ki.
A taxisok most már annyira uralják a helyzetet, hogy a Ripost munkatársait el sem engedték a zombori nyílt befogadóközpont kapujáig, 20-30 migráns férfival elállták az utat. Ottjártunkkor is négy, öt taxi várakozott a befogadóközpontnál, egy éppen elszállított három férfit onnan, egy másik taxival pedig négyen érkeztek.
Becslések szerint jelenleg mintegy nyolcezer migráns tartózkodik Szerbiában, közel fele afgán, az utánuk következő legnépesebb a szírek csoportja, majd következnek a pakisztániak, a bangladesiek, az irániak és az irakiak. Az elmúlt években a Vajdaságban már szinte csak férfi migránsokat lehet látni, ahogy ottjártunkkor a zombori befogadóközpont előtt is. Pedig annak idején ezt is „családbarát” központnak építették, játszótérrel, könyvtárszobával. Mára azonban mindezek funkciójukat vesztették, sem egy nőt, sem egy gyereket nem lehetett látni.