tóth gabi
Kemenesi Gábor pécsi virológus az újabbnál újabb mutációk és az oltási kampány kapcsán közösségi oldalán kiemelte: hiába áll jól az átoltottság terén Észak-Amerika és Európa, ha Ázsia és Dél- Amerika nagy része, valamint Afrika jelentősen le van maradva.
Kemenesi Gábor virológus közösségi oldalán kiemelte: „a vakcinák tekintetében óriási kihívás most a gyártási logisztika, az egyenlő vagy legalább kiegyensúlyozott elosztás az országok között és egyáltalán a vakcinálási kedv megfelelő szintre tornázása és harmonizálása világszerte.”
A tudós azt is kifejtette, hogy bár a COVAX nemzetközi összefogás azért jött létre, hogy enyhítse a szegény országok és régiók lemaradását az oltások terén, kiemelte, hogy sajnos egyelőre ezen a téren nem állunk jól.
„A térképpel ezt szemléltetem – a világ gazdagabbik része már 2021 év végére eléri az átoltottsági szintet, míg Ázsia és Dél-Amerika bizonyos részei, Ukrajna és Afrika döntő többsége komoly lemaradással ezt csupán 2023-ra éri el a jelenlegi állás szerint. Egyre inkább megismerve a természetes fertőzés jelentette hosszútávú egészségügyi kockázatokat és hatásokat, sajnos jó eséllyel ezek az országok hasonlóan hosszú távú egészségügyi kihívásokkal is szembenéznek. Nagyon igaz, hogy ameddig mindenhol nem győztük le a járványt, sehol sem győztük igazán le – a járvány jól megmutatta, hogy a globalizált világban a problémák is hamar globalizálódnak.” – hangsúlyozza a virológus.
Mi a COVAX célja?
Az összefogás a csatlakozó kormányok és a védőoltásokat gyártó cégek együttműködésével biztosítja, hogy az oltóanyagok világszerte elérhetők legyenek a magasabb és az alacsonyabb jövedelmű országokban egyaránt. Ennek megvalósítása három alappillérre épül:A kezdeményezés anyagi része úgy néz ki, hogy a magasabb jövedelmű országok a saját zsebükből fizetik az oltásokat, míg 92 alacsony és közepes jövedelmű ország ellátását adományokból és jótékonysági akciók révén biztosítják.
- A tagországok nem egyesével, egymás ellen versengve és egymást túllicitálva egyezkednek a gyártó cégekkel, hanem együtt, egyetlen szervezetként fellépve tárgyalnak velük a nagy tételű vásárlásról. Ezzel gyorsabban hozzáférhető és olcsóbban tartható az oltóanyag.
- Ezután a védőoltásokat a tagországok népességük arányában osztják szét egymás között, ezzel elkerülve, hogy a gazdagabb államok tömegesen felvásárolják az oltóanyagot a szegényebb országok elől.
- Az oltásokat egy előre meghatározott elosztási rend szerint juttatják el az emberekhez, elsőként az egészségügyi dolgozókhoz, majd a vírus által veszélyeztetett csoportokhoz, azaz az idősekhez és a krónikus betegséggel élőkhöz, végül pedig a többi emberhez, országonként attól függően, mennyire súlyos az ottani járványhelyzet.