Nagy Márton: a válságot követően újra a régió éllovasa lehet az ország

Nagy Márton jelezte: két dolognak köszönhető, hogy a gazdaság idén már várhatóan jól teljesít a járvány negatív hatásai ellenére.

• Egyrészt arról van szó, hogy az elmúlt 10 év gazdaságpolitikája következtében a magyar gazdaság megerősödött és válságálló lett
• másrészt a magyar válságkezelés is jól vizsgázott, gyorsan, célzott eszközökkel avatkozott be a gazdaság védelme és helyreállítása érdekében

- fejtette ki. A recept egyszerű volt: a foglalkoztatottság védelme mellett a beruházások ösztönzésére fókuszált a kormány – húzta alá a miniszterelnöki főtanácsadó. A két legfontosabb lépés szerinte a védekezés során a bértámogatás és a hiteltörlesztési moratórium bevezetése volt. A gazdaság újraindítása során kiemelten fontosak az adócsökkentések, így a munkáltatói járulékok célzott elengedése, az iparűzési adó felezése a kkv-k esetében és a fiatalok személyijövedelemadó-mentessége, továbbá az állami, a vállalati és a családi beruházások ösztönzése, a családok védelme és a 13. havi nyugdíj visszaépítése – mutatott rá Nagy Márton. A főtanácsadó úgy fogalmazott, hogy az állami beruházások idén és jövőre is uralni fogják a gazdaságot, ami „nem kiszorítja, hanem segíteni fogja a magánberuházásokat”. A beruházások támogatása Magyarországon nem újkeletű, a 2010 és 2019 közötti időszakban is erre épült a gazdaságpolitika – emlékeztetett. 2021-ben és 2022-ben az állami beruházások középpontjában az építőipari beruházások, a családi beruházások középpontjában pedig az otthonfelújítások és az újlakásépítések állnak – jegyezte meg a főtanácsadó. Szerinte a következő két évben az iparpolitika egyik legfontosabb területe az építőipar és a hozzá kapcsolódó építőipari alapanyaggyártás lesz. Ez utóbbi iparág jelentős része külföldi kézben van – hangsúlyozta, jelezvén, hogy szükség lenne a konszolidációra a magyarországi építőipari alapanyaggyártás területén, hogy a sok kis gyártó versenyképes legyen a nagy külföldi cégekkel szemben. Ami a 2021-2027 közötti időszakot illeti, állami oldalról gazdaságfejlesztési célokra közel 50 ezer milliárd forint áll rendelkezésre, ami az egy éves GDP közel 100 százaléka. Ebből 30 százalék európai uniós forrás, 70 százalék pedig belföldi és egyéb forrás – tette hozzá, utalva arra, hogy ehhez még hozzájönnek a piaci források, bankhitelek és a működőtőke is. Harmincnyolc magyar vállalat vehetett át külpiacra jutási támogatásról szóló oklevelet a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkárától szerdán Budapesten. Magyar Levente az ünnepélyes átadáson kiemelte, hogy a cégek a válság kínálta lehetőséggel éltek, hiszen a pályázatot a koronavírus-járvány nélkül talán meg sem hirdették volna. „Békeidőben” nem volt olyan év, amelyben a kormányzat százmilliárd forintokat mozgósított volna a magyar exportőrök pozícióinak megvédésére és kiterjesztésére – mondta Magyar Levente, reményét fejezve ki, hogy a támogatásokat illetően a 2020-as évhez hasonló lesz a 2021-es is. Az eseményen elhangzott, hogy a magyar kormány a Gazdaságvédelmi akcióterv keretében tavaly nemzeti exportvédelmi programot indított a koronavírus-járvány következtében nehéz helyzetbe került, az exportteljesítménytől nagymértékben függő vállalkozások támogatására. A támogatási program célja, hogy segítséget nyújtson a hazai vállalkozásoknak a külpiaci versenyben való helytállásban, valamint, hogy megőrizze és megerősítse az elmúlt években elért magyar exportteljesítményt. A támogatást elnyert egyik cég, a Naturtex Kft. ügyvezető igazgatója, Gellért Balázs a szerdai eseményen elmondta, hogy a családi vállalkozás mintegy 30 éve lakástextil termékeket gyárt, jelenleg 48 országba exportálnak. A cég fontos mérföldkőhöz érkezett azzal, hogy Szegeden jelenleg 3 milliárd forint értékben hajtanak végre egy beruházást, amellyel 40 százalékkal növelik majd a gyártókapacitásuk hatékonyságát. Az elnyert támogatás nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy külföldön, a szakmai vásárokon, online fórumokon, akár személyes tárgyalások során bemutathassák a termékeiket – mondta a cég képviselője, aki szerint exportálni nehéz, sokszor hidakat kell építeni más országok és kultúrák között, de kitartó munkával és egyedi magyar termékekkel a célok elérhetők. Nemesi Pál, a Dél-alföldi gazdaságfejlesztési zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos üdvözölte azt, hogy a kormány az élet- és versenyképes vállalatokat a külpiacra segíti. Emellett törekszik arra, hogy a jelenlegi gazdasági, egészségügyi, válsághelyzetben egyrészt a munkahelyeket megőrizze, másrészt a vállalatokkal együttműködve fejlesztéseket hajtsanak végre, és a gazdaság működőképességét megőrizzék.