Apróhirdetésben kínálták az eredeti Munkácsy-festményt

A most 290 millió forintos áron meghirdetett festménynek több tulajdonosa is volt. 1958-ban Latabár Kálmán színész vette meg újsághirdetés útján dr. Tauszig Róbert jogásztól 55 ezer forintért.

Ez gigászi összegnek számított akkor, amikor a havi átlagkereset 1500 forint körül volt. Összehasonlításképpen elmondható, hogy Rippl-Rónai egyetlen festménye sem érte el akkor a 10–15 ezer forintot.

Ötezerszer drágább ma, mint 62 éve

1958-ban ez volt a legmagasabb összeg, amit magyar műtárgyért kértek. A jelenlegi 290 millió forintos ár az 1958-as vételárának az 5272-szerese.

A Metropol utánajárt, miért olyan értékes az Ecce Homo, azaz Íme az ember című képhez készült Munkácsy-vázlat. Ez a valaha volt legnagyobb, magántulajdonban lévő Munkácsy-festmény a 218,5×165,5 cm-es méretével. Egy apróhirdetés útján adták el 1958-ban, a történet anno az Ország-Világ című folyóirat 1958. november 26-i számának 20. oldalán jelent meg.

Értékesebb, mint az eredeti

Molnos Péter művészettörténész elmondta, hogy a vázlatot a kritikusok korábban még értékesebbnek tartották, mint az eredeti festményt. Érdekes, de a gyűjtők nem az eredeti képre pályáztak akkoriban, sokkal inkább a végső műhöz készült vázlatra. Erre az a magyarázat, hogy a vázlatban jobban megnyilvánul a festői tehetség, a festőre jellemző szenvedélyes stílus, a trilógiát a mester később festette.

Hatalmas volt az érdeklődés

A Kieselbach Galéria és Aukciósházban nagyon sokan kíváncsiak voltak az elmúlt napokban kiállított Munkácsy-képre. Az aukciós rekordot egyébként Csontváry festménye, a Traui táj naplemente idején tartja 240 millió forinttal, melyet 80 millió forintos kikiáltási áron hirdettek meg. Várhatóan Munkácsy vázlata is jóval magasabb áron kel majd el, mint 290 millió forint.