Három kisújszállási biológus mentheti meg a világot a vírustól

Kisújszállás álmos kisváros Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a 4-es út mentén. Egyetlen gimnáziumának azonban olyan biológia szakköre volt, hogy az ott szerzett tudásvágy egyenest a Nobel-díjig repítheti Tóth Albert egykori tanítványát. Dr. Karikó Katalin és földijei tudásukkal jelentősen hozzájárulnak a koronavírus elleni harchoz.

Karikó Katalin a 2010-es évek elején a „kisúji összetartozás” szellemében hívta ki Amerikába dolgozni a szintén kisújszállási Pardi Norbertet és Szabó Gábort, közös kutatási eredményük adja az egyik legígéretesebb koronavírus elleni vakcina alapjait.

Védőszárnyai alá vette a fiatal kutatókat

Karikó Katalin a mai napig tartja a kapcsolatot szülővárosában élő ismerőseivel, rokonaival, a Facebookon a legtöbb ismerőse is kisújszállási, és ha teheti, hazalátogat, segíti a fiatalokat „Nagyszerű érzés egyengetni, segíteni az útjukat, és velük együtt örülni sikereiknek. A Norbival és Gáborral együtt töltött időszakban szinte mindennap szóba került Kisújszállás és a kisújiak” – mesélte Karikó Katalin, amikor Kisújszállás polgármesterével, Kecze Istvánnal beszélgetett abból az alkalomból, hogy a város díszpolgára lett.

Disznóvágástól a vakcináig

Karikó Katalin a biológia iránti szeretetét gyermekkorából hozta. „Mindig kíváncsi természetű voltam, hentes apukám jóvoltából a disznóvágások során már kisgyerekként sok érdekes dolgot láttam, tapasztaltam” – mesélte a professzor asszony. A helyi gimnáziumban Tóth Albert tanár úr biológiai szakkörében szerzett ismereteket. „Ezek egy életre meghatározóak voltak” – vallja. Azt is elárulta, hogy apukája és Pardi Norbert nagypapája, aki szintén hentes, együtt dolgoztak, innen az ismeretség, de Szabó Gábor szüleivel is jóban volt. Pardi Norbert a pennsylvaniai egyetemen végzett, ma a Pfitzernél dolgozik, Szabó Gábor és Boros Gábor a német BionTechnél, ahol Karakó Katalin az alelnök.

Szerette a diszkót, szegedi panelben lakott

A szegedi egyetemen eltöltött öt év Katalin életének legboldogabb időszaka volt.

„Rengeteget tanultunk, de jutott azért idő szórakozásra is: akkor volt a diszkó fénykora…” – mesélte a szegedi egyetemi évekről. Ott ismerte meg későbbi férjét, Francia Bélát is. Lányuk, Susan Francia amerikai színekben kétszeres olimpiai bajnok és ötszörös világbajnok evezős,még Francia Zsuzsanna néven született Szegeden, ahol egy panelben laktak.

Karikó Katalin később Amerikában, Philadelphiában a Temple Egyetemen kapott állást, és azóta is, ha módja nyílik rá, egyengeti tehetséges honfitársai útját.

Karikó Katalin: az oltás után egy évvel is vannak emlékezősejtek Dr. Karikó Katalin és tudóstársai eredetileg terápiás céllal fejlesztették ki az mRNS technológiát, és ez lett az alapja az oltóanyagnak, amiben nincs benne a vírus teljes génállománya, ezért biztonságosabbnak ígérkezik a korábbi gyakorlatnál. Mint azt a tudós a Kossuth Rádiónak elmondta, a vakcina beadásakor lokálisan képződhet egy kis gyulladás, a második oltást követően pedig – amelyet három héttel az első után kell beadni – jelentkezhet láz vagy rosszullét, azonban ezek a ritka mellékhatások 24 órán belül elmúlnak. A vakcina által létrejövő, úgynevezett emlékezősejtek viszont még egy év után is felismerik a kórokozót. A vakcinát már több mint harmincezer embernek beadták, ha engedélyezik, megkezdődhet a tömeges oltás. A Karikó Katalin vezetésével kifejlesztett mRNS technológia képezi a vakcina alapját, és ezzel sokak szerint a magyar tudós esélyessé vált a Nobel-díjra.