A legfrissebb, októberi adatok szerint az október 11-ei héten Magyarországon összesen 2470 fő hunyt el, míg egy évvel korábban, a 2019. október 7-ével induló héten 88 fővel kevesebben, vagyis 2382-en haltak meg. Az operatív törzs sajtótájékoztatóján Galgóczy Ágnes röviden kitért arra, hogy ugyan a koronavírusban elhunytak száma napi szinten folyamatosan emelkedő tendenciát mutat,
A KORONAVÍRUSSAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN AZ ELMÚLT 10 ÉVRE VISSZATEKINTVE AZ ÖSSZHALÁLOZÁS NEM NAGYOBB MOST, MINT AZ ELMÚLT 10 ÉVBEN.
Képünk illusztráció Fotó: AFP
Magyarországon a legfrissebb adatok szerint mindeddig 2438 fő hunyt el a pandémia miatt, ugyanakkor az előző éveket tekintve átlagosan hetente 2500-an haltak meg. Vagyis ha március elejétől egészen a mai napig átlagoljuk az elhunytak számát, akkor hetente átlagosan 69 fő hunyt el koronavírusban. Sőt, az előző év azonos időszakához képest az elhunytak között a 65 évnél idősebbek száma csökkent.
A KSH oldalán a leggyakoribb halálokokat is számszerűsítik. Eszerint tavaly legtöbben rosszindulatú daganatokban hunytak el (14 471 fő) és egyéb szívbetegségben (14 685 fő). Az agyérbetegség (6507 fő) mellett a motoros járműbalesetekben elhunytak (205 fő) számát is feltünteti az adatsor. A 2019-es statisztikai adatok közt természetesen a Covid–19-vírus halálokként nincsen feltüntetve.
A halálozási statisztikát az influenzavírus is módosítani fogja még év elején. Lantos Gabriella egészségügyi szakember szerint évente átlagosan 3–5 ezer közöttire tehető azoknak a száma, akik az influenza valamilyen szövődményében vesztik életüket.
Az ugyanakkor kijelenthető: a koronavírus hatásai ma még nem érzékelhetőek a magyar halálozási statisztikákban. Igaz, ez részben azért is van, mert a tavaszi kijárási korlátozások idején értelemszerűen kevesebb volt például a halálos kimenetelű közúti baleset – hiszen az emberek jellemzően otthon maradtak hosszú hetekre. De más fatális fertőzések kialakulásának esélye is drasztikusan csökkent a távolságtartás, a maszkviselés, a távmunka/távoktatás és az önkéntes karantén miatt.
4673 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 109.616 főre nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Meghalt 81 többségében idős, krónikus beteg, így a betegség miatt meghaltak száma 2438 főre emelkedett, 25 070-en pedig már meggyógyultak – írja a kormány hivatalos tájékoztató honlapja.
Az aktív fertőzöttek száma 82 108 fő. Az aktív fertőzöttek 25%-a, a halottak 29%-a, a gyógyultak 27%-a budapesti.
5803 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 417-en vannak lélegeztetőgépen.
Egész Európában, a szomszédos országokban és Magyarországon is exponenciálisan nő a fertőzöttek száma, egyre többen igényelnek kórházi ellátást. A járványt megállítani nem lehet, a cél a járvány lassítása. Ezért a járvány elleni védekezés további erősítése érdekében a kormány visszaállította a rendkívüli jogrendet, azaz kihirdette a veszélyhelyzetet. Ez azért fontos, mert a rendkívüli jogrend – ahogy az első hullám idején, úgy most is – gyors cselekvést tesz lehetővé a kormány számára. A kormány az Országgyűlést arra kéri, hogy a rendkívüli jogrendet 90 nappal hosszabbítsa majd meg, az erről szóló javaslatot kedden tárgyalják – hívja fel rá a figyelmet a tájékoztató honlap.
A kormány az állampolgárok együttműködését kéri a veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedések végrehajtásában. Mindenkinek be kell tartani a szabályokat, óriási az egyéni felelősség. Magyarországon mindenkinek jut kórházi ágy, ellátás, lélegeztetőgép, és a most bevezetett védelmi intézkedésekkel az a cél, hogy ez így is maradjon, A védelmi intézkedések a járvány lassítását szolgálják és ezzel az egészségügy teljesítőképességét is védjük. Annak érdekében, hogy a növekvő betegszámmal a koronavírusos betegek kórházi ellátása továbbra is biztosított legyen, újabb kapacitásnövelő intézkedéseket rendeltek el: a halasztható műtéteket felfüggesztik, bővül az ellátásba bevont kórházak és koronavírusos betegek számára fenntartott kórházi ágyak száma – írják.
A rendkívüli járványhelyzet miatt a kormány új rend szerint működik: naponta, kétnaponta reggel hatkor az Operatív törzs a miniszterelnök részvételével ülésezik, emellett a rendkívüli jogrendi akciócsoport is újrakezdte munkáját.
