Merkely Béla: Decemberben megkezdődhet a koronavírus elleni oltás Európában

A WHO szakemberei úgy találták, hogy nem elég hatékony az új típusú koronavírus ellen a gyógyszer. A magyar orvosok, tudósok, köztük a Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla viszont éppen ennek az ellenkezőjét állítja azon kutatás eredményei alapján, amely most is zajlik Magyarországon.

„Mint mindenütt, néha zavar van ebben is, különösen akkor, ha olyanok beszélnek róla, akik nem értenek hozzá. Körülbelül három héttel ezelőtt a világ elsőszámú tudományos lapjában megjelent az egyértelmű bizonyíték, hogy a remdesivir előírás szerint 5-től 10 napig tartó alkalmazása lecsökkenti a kórházi tartózkodást, gyorsítja a gyógyulást, csökkenti a halálozást mind 15, mind 30 napnál. Ez egy randomizált, szabályszerű, a dolgok leglényegesebb kérdésére bizonyító erővel bíró, tudományos vizsgálat. E nélkül nem állíthatnánk, hogy ez hatékony” – mondta.

A remdesivir olyan vírusellenes szer, amelyet eredetileg az ebola ellen fejlesztettek ki. A működési mechanizmusának alapja, hogy amikor a vírus örökítőanyagának szaporodása megindul az emberi sejten belül, tévútra vezeti azt. A másolási folyamatot pedig elrontja hibás szekvenciák beépítésével.

Ezzel le lehet csökkenteni a koronavírust a szervezetben, tehát az immunrendszer túl- vagy alulműködése kordában tartható.

„Egy nagyszámú, prospektív, magyar lakosságra, magyar morbiditásra, korra jellemző beteganyagon össze kell gyűjteni az adatokat, amiből aztán a későbbiekben tanulni is tudunk, és a mindennapi gyakorlatban is fel fogjuk tudni használni. A Semmelweis Egyetemen azt tudjuk, hogy

az új, Magyarországon gyártott remdesivirből 26 betegnél alkalmaztuk a terápiát. Mindenki él, ami egy nagyon komoly eredmény, és nem találtunk semmilyen mellékhatást. Ez is nagyon fontos.

Arról is beszámolhattunk már, hogy az első betegünk hazamehetett, aki egy súlyos állapotú beteg.”

A gyógyszert a középsúlyos és súlyos állapotban lévő betegek kapják meg. A rektor szerint a betegség elleni küzdelmet, a terápiát a lehető leghamarabb meg kell kezdeni, nem szabad arra várni, hogy kialakuljon a kétoldali tüdőgyulladás, ami után már csak lélegeztetőgép segíthet a betegnek.

Merkely professzor azt is hangsúlyozta az Origónak adott interjújában, hogy nem csak erre az egy gyógyszerre tudnak támaszkodni. Az immunrendszer állapotát befolyásoló Dexametazon mellett vérhígító terápiát is alkalmaznak azért, hogy ne alakuljanak ki vérrögök az emberi szervezetben, és ne okozzanak sztrókot vagy infarktust, és a betegek kapnak vitaminkoktélokat is.

„A megelőzésben is fontos szerepet játszik a D-vitamin. Ha szükséges, akkor magas áramlású oxigénterápiát kapnak, vagy nem invazív lélegeztetőgépet, de ha szükség van rá, akkor invazívot is. Ez a komplex terápia eredményezheti a legjobb gyógyulást” – tette hozzá az MTA doktora, majd arról beszélt, hogy a vérplazmakezelésnél is fontos a megfelelő időzítés.

Úgy fogalmazott, az a legfontosabb, hogy az antitestben gazdag vérplazmát is a lehető legkorábbi időpontban kell beadni a betegnek. Akkor, amikor már látható, hogy rossz irányba fordult a betegség, de még nem „végállapotba”, tehát nem annál a betegnél alkalmazható, aki napok óta lélegeztetőgépen van már.

Végül arról beszélt, hogy mikor kezdődhet a magyar lakosság beoltása a védőoltással, amely elvezethet a pandémia végéig.

„A járvány első fázisában próbáltuk kitalálni mennyi idő kell ahhoz, hogy az első vakcina megjelenjen, és akkor óvatlanul azt mondtam, hogy november környékén várható. Azt kell, hogy mondjam, hogy olyan nagyon-nagyon sokat nem tévedtem. Az első vakcinák bevizsgálása, a hármas fázisú vizsgálatok szinte biztosan befejeződnek novemberben” – mondta, majd hozzátette, hogy abban is biztos, hogy

decemberben megkezdődik Európában az oltás,

amelyhez sok százmillió vakcinára van szükség. Először a Covid-ellátásban részt vevő egészségügyben dolgozókat és az idős betegeket célszerű beoltani, aztán folyamatosan a kevésbé veszélyeztetett, fiatalabb generációkat is.