
December végén, január elején az első adag koronavírus-vakcina megjön Magyarországra. A krónikus betegeket, az időseket januárban be tudjuk oltani, a nagy tömegeket áprilisban – jelentette be Orbán Viktor. A hírnek a többség örül, de vannak aggodalmaskodók is: lehet-e ilyen gyorsan biztonságos vakcinát kifejleszteni? A Ripost utánajárt.
Egy új oltóanyag kifejlesztése általában hosszú és időigényes folyamat. A koronavírus azonban gyorsan szedi áldozatait, ezért versenyt futunk az idővel. A világjárvány megfékezése érdekében óriáscégek álltak össze, hogy tudásukat és tapasztalataikat kamatoztatva, valamint a rendelkezésükre álló speciális technikát bevetve rekordidő alatt állítsanak elő hatékony és biztonságos oltóanyagot.

Csúcstechnikával és sok szakemberrel nyernek időt
„A vakcinafejlesztés egyrészt azért gyors, mert rengeteg pénz ömlik bele, másrészt bizonyos fázisokat összesűrítenek, a laboratóriumok már a járvány előtt is létrehoztak szövetségeket, és leosztották egymás között a munkafázisokat” – mondta Kemenesi Gábor virológus a Political Capital konferenciáján. Hozzátette: a klinikai vizsgálatokat is biztonsággal fel lehet gyorsítani, mivel az első kettőt „részben egymásra lehet csúsztatni”.

Az új technológiák, mint például a számítógépes modellezés szintén biztonságosan felgyorsítják a folyamatot.
„Olyan ez, mint a házépítés. Általában egy év alatt készül el egy ház, de ha kétszer annyi munkást veszünk fel és kétszer annyi gépet vetünk be, akkor fél év alatt is felépíthető. Ez a helyzet a Covid–19 elleni vakcinával is” – magyarázta Peter Sabaka szlovák infektológus. Ráadásul azzal, hogy széles körben, akár több országban is tesztelnek, időt takarítanak meg.
Felpörgették az engedélyeztetést
Miközben a biztonságot és hatékonyságot garantáló háromfázisú klinikai tesztet elvégzik a gyártók, az engedélyeztetés, a törzskönyvezés és a gyártás folyamata egyaránt felgyorsítható. Egy engedélyeztetés általában 12–18 hónapot vesz igénybe, ám az adminisztráció a rendkívüli helyzetre való tekintettel sokkal gyorsabb most.
Segítenek a korábbi oltáskutatások
Az előző évtizedek bevált oltásai és oltáskutatási eredményei is gyorsítják a koronavírus elleni vakcina kifejlesztését. Amint ugyanis a szakemberek közzétették a vírus örökítőanyagát, a világ bármely kutató-fejlesztő laboratóriuma el tudta kezdeni a munkát, így egyszerre több cég is párhuzamosan dolgozhat a vakcinán. Ehhez jól jött minden eddigi ismeret. Sőt a SARS kapcsán végzett kutatásokból is sok mindent fel tudtak használni, mivel az sok tekintetben hasonlít a Covid–19-re.

Így nyugodtak lehetünk, hogy az a vakcina, amit engedélyeznek és beadnak majd Magyarországon, már biztonságos lesz.
Óriáscégek szövetkeztek a kór ellen
A Ripost információi szerint három, célegyenesben járó cég oltóanyagából kaphat vakcinát Magyarország. A brit–svéd AstraZeneca az Oxfordi Egyetemmel lépett szövetségre. Oltóanyagukhoz egy, az emberre veszélytelen, ám a csimpánzoknál légzőszervi megbetegedést okozó vírust módosítottak a koronavírus tüskefehérjéjének génjével. A két injekcióból álló AZD1222 vakcinát 28 nap különbséggel kell beadni. A szert 30 ezer emberen tesztelték. A francia Sanofi és a brit GSK vakcinája egy speciális, fehérjealapú technológián alapul, és szintén két oltással juttatható a szervezetbe. Az amerikai Johnson & Johnson tulajdonában álló belga Janssen Pharmaceutica és a bostoni Beth Israel Deaconess Medical Center vakcinája a koronavírus felszíni tüskéi ellen indít be immunreakciót. Az Ad26.COV2.S nevű oltóanyagot már 60 ezer önkéntesen tesztelték.
Több gyártóval is tárgyal hazánk
„Elemi érdekünk, hogy bárhol találják meg a koronavírus ellenszerét, a vakcinát, abból Magyarország kapjon” – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára.
„Minden vakcinaprojektet figyelünk, az uniós projekt mellett Kínában három vakcinagyártóval állunk kapcsolatban, Oroszországban pedig két projektet figyelünk” – mondta Menczer Tamás.







