Áder János: a vértanúk hősi halálából erő lett

Áder János köztársasági elnök kedden a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta: az aradi vértanúk hősi halálából erő lett, örök jel, hogy a magyarok szabadságharcát túlerővel le lehet törni, de szabadságvágyukat elfojtani nem lehet. A köztársasági elnök az aradi vértanúk kivégzésének 171. évfordulóján arról beszélt: 1849. október 6-a az aradi tizenhármak kivégzésének évfordulója, „egy dátum és egy szám„, amelyet már iskoláskorunkban megtanultunk. Hozzátette: a dátum és a szám „keveset mond el a rideg valóságról, a fájó részletekről”, pedig annak a napnak a drámája „nagyon is személyes, nagyon is emberi volt„.

„A lövések és a megfeszülő kötelek tizenhárom életnek vetettek véget. Tizenhárom egyedi, megismételhetetlen sorsnak” - mondta. A köztársasági elnök úgy fogalmazott, 1849. október 6-a a „példátlan bosszúhadjárat legsötétebb napja„, az eljárások az érvényes magyar törvényeknek nem feleltek meg, az ítéletek többnyire előre készen álltak, és az esetleges tárgyalás csak a látszat megtartására szolgált.

„A véres leszámolást Európa megdöbbenéssel figyelte. Az ilyesféle kegyetlen megtorlás abban az időben szokatlan volt, az osztrák hadsereg történetében is példa nélkül álló”, a következmények pedig gyászosak voltak – tette hozzá. De végül Damjanichnak lett igaza – folytatta -, aki kivégzése előtt e szavakat intézte az utolsónak maradó Vécseyhez: „A haza ügye szent volt, s a mi halálunk új erőt ád neki!„.

„Ha tudjuk, mi történt velük, ha számon tartjuk életüket, felidézzük halálukat, akkor ez a nap nem csak a gyász, a végső, nagy csönd miatt lesz fontos. Nemcsak a vértanúságot hirdeti, hanem az emberhez méltó életet is. Hűséget, hazaszeretetet. Az emberi tisztesség értékét. A méltósággal viselt sorsot. Követendő példát. Az igazságot” – hangsúlyozta az aradi vértanúk emléknapján mondott beszédében Áder János köztársasági elnök.

Országszerte tartunk megemlékezéseket

A központi rendezvények reggel a budapesti Kossuth téren kezdődnek, ahol ünnepélyesen felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország lobogóját. Az ünnepség a Fiumei úti sírkertben folytatódik. A Batthyány-mauzóleumnál beszédet mond Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A sírkertben a nap folyamán idegenvezetéssel egybekötött rendkívüli történelemórán vehetnek részt azok, akik előzetesen regisztráltak az ismeretterjesztő rendezvényre.

Emellett számos vidéki településen és a határon túl is tartanak megemlékezéseket, koszorúzásokat – írja az MTI.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának vezetőjére emlékeznek.