150 ezer forint hálapénzt kapott az orvos az életmentő műtétért, a beteg két nap múlva meghalt

A hálapénz senkinek sem jó, legfeljebb annak a szűk orvosi rétegnek, az orvosbáróknak, akik között van, aki előre megszabja a tarifát az állami ellátásért, más nem átall elfogadni nagy összeget akkor is, ha tudja, hogy a pénz inkább temetésre kellene.

Egymást tájékoztatták a tarifáról a betegek

Kiss Antalné Gitta hirtelen vesztette el a férjét, mindössze hat héttel azután, hogy először rosszul lett. Akkor már 53 éve éltek együtt.

„Addig soha semmi baja nem volt. Egy nyári napon otthon lett rosszul, ekkor derült ki, hogy agydaganata van” – kezdi történetét Gitta. „A Tétényi úti kórházba került, onnan átirányították egy másik intézménybe mintavételre, ott tervezték a műtétjét. Érdeklődtem a többi betegnél, hogy mi a szokás, mennyit kell adni műtét után. Azt mondták, nagyon menő orvoshoz kerültünk, 150 ezer a tarifája.”

Az asszony összekészítette a pénzt, de a dolgok nem a terv szerint alakultak: férje a mintavétel után rosszul lett, azonnal műteni kellett. Arról, mi történt pontosan, ki és miért döntött a műtét mellett, az asszony nem tud, bár nem kérdőjelezi meg az orvosok munkáját.

A feleségnek nem is szóltak a műtétről

Másnap, amikor meglátogatta volna a férjét, a kórházi ágyban egy idegen feküdt. „Elkezdtem szaladgálni, csak akkor szólt az egyik nővér, hogy az intenzívre vitték” – folytatja Gitta. „A férjem akkor már nem volt magánál, lélegeztetőgépre kapcsolták. Az orvos, aki akkor éjjel megműtötte, csak másnap délelőtt hívott fel és mondta, hogy szeretne velem beszélni. Rögtön megértettem, mit akar. Azt, hogy a férjem meg fog halni, nem mondta, pedig utólag rájöttem, hogy neki tudnia kellett. De akkor még reménykedtem, hogy felépül és az orvos is biztatott. Odaadtam a borítékban a 150 ezer forintot, ő pedig eltette.”

Másik kórházba vitték meghalni

Gitta csak később gondolkodott el azon, mi történt. „Nem kellett volna engem akkor éjjel értesíteni?” – kérdi az özvegy. „Ha nem kellett a beleegyezésünk, akkor életmentő műtétet csináltak. Akkor viszont azért vette el tőlem a főorvos a 150 ezer forintot, hogy megmentette a férjem életét?”

A férjét átszállították egy másik kórházba, ott halt meg két nappal később. „Én a mintavétel után beszéltem vele utoljára. Pár héttel azelőtt még egy életerős, 73 éves férfi volt. Máig őrzöm utolsó sorait, amiket nekem írt” – mondja Gitta hozzátéve, hogy a Tétényi úti kórházban, ahol diagnosztizálták a férje betegségét, sem az orvos, sem a nővér nem fogadott el tőle egy fillért sem.