Hintázik és homokozik a gyerekekkel a soltvadkerti csirke

Mintha egy mesebeli világba csöppenne az ember, úgy érzi magát, miután belépett a Soltvadkerten élő Brosius-Szomor család birtokára, melyet Vad-kertnek neveztek el. Több száz állat otthona ez a hely, ám a gyerekek szívének legkedvesebbike egy tyúk.

Házi kedvencként nevelkedik Chicken

Még csak hívni se kellett, ahogy megjelent a 4 éves Hunter és a 2 éves Eden a tyúkok ketrecénél, Chicken már rohant hozzájuk. Mint kiderül, minden délután így van ez.

Számunkra is hihetetlen volt elsőre

– kezdte Dóra.

Hunter születésnapjára készültünk, de nem tudtuk, hogy mit vegyünk neki. Mivel őt a játékok nem kötik le, de imádja a csirkéket, ezért újabb haszonállatokat vettünk neki, köztük a kendermagost, ami az első perctől kezdve a kedvence lett. Ez a szeretet ráadásul kölcsönös, ha Chicken meglátja a gyerekeket, már fut hozzájuk, megáll előttük, hogy felvegyék. Együtt szoktak hintázni, csúszdázni, homokozni, és mesekönyvet olvasni a kisházban.

A természetben nevelkednek a gyerekek

A gyerekek csodacsirkéjén túl megannyi állat él a Vad-kertben, melyeket a gyerekek boldogan mutattak meg kollégáinknak. Hunter és Eden tévézés helyett inkább játszanak az állatokkal az óriási farmon.

Kezdetben rózsákkal foglalkoztunk, de végül az állatok mellett kötöttünk ki

– folytatta az anyuka.

300 mangalica, 100 csirke és dámszarvas, 20 gímszarvas és birka, 18 muflon, 17 liba, 8 gyöngytyúk, 3 emu, kutya és ló, 2 pulyka, egy őzike megy egy macska él velünk. Igaz, utóbbi nem a miénk, de ideszokott

– nevette el magát az asszony, miközben próbálta összeszámolni, hány állatot is tartanak.

A gyerekek élvezik ezt az életet. Bemennek az állatok közé, és gondoskodnak is róluk az ovi és a bölcsi mellett.

Tízóraira a gyerekeknek is elég a szarvaseledel

Miközben kollégáink csak kapkodták a fejüket a sok állat láttán, a gyerekek könnyedén szaladtak egyik karámtól a másikig. Kollégáink is kipróbálhatták, milyen friss árpát adni a szarvasoknak tízóraira. S miközben az állatok falatoztak, a gyerekek is csatlakoztak hozzájuk.

Zabot, répát, és néha szarvaseledelt is szívesen fogyasztanak a gyerekek

– mosolygott Dóra.

Mivel az állatorvos rendszeres vendég nálunk, nem aggódunk, hogy betegek lennénk tőlük. A fiam minden nap bevisz az ovina egy dobozt, amibe bogarakat tart. A társai már várják, hogy mit hoz, mert mindig újat tanulnak tőle.

Különleges nevet kaptak a kicsik

„A kisfiam Brosius Hunter Wolf, azaz „farkasvadász”. Borisz és az én apukám is vadász volt, így az ő tiszteletükre neveztük így a fiunkat. Eden Rose, pedig azért lett az „éden rózsája”, mert évtizedekig rózsákkal foglalkoztunk, ehhez pedig passzolt az éden” – mesélte az édesanya.

Angliában ismerték meg egymást a szülők

„Londonba mentem, hogy bébiszitter legyek, ekkor találkoztam Borisszal” – mondta Dóra. „Borisz Dél-Afrikában született, eredetileg gépészmérnök, de nem szerette ezt a munkát. Így, miután megismerkedtünk, hamar eldőlt, hogy jön velem a soltvadkerti tanyára, ahol egymásnak, a gyerekeknek, és a farmnak élünk.”