Ijesztő számok: több az erőszakos bűncselekmény a koronavírus miatt

A Ripost megkérte az erőszakos bűncselekményekre vonatkozó adatokat a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól és ezeket vetette össze a tavalyi év hasonló időszakának adataival.

Gyakoribb volt a szándékos emberölés

Kiderült: míg tavaly az első félévben négy ember vált gyilkosság áldozatává, addig idén hét. De nőtt a testi sértések száma is és gyakoribb volt a garázda magatartás: 62-vel több eljárás indult ilyen ügyben.

Az országos adatokat tekintve hasonló a helyzet: idén az év első öt hónapjában 56 ember lett emberölés áldozata, igaz, ebben a számban benne vannak azok is, amiket gondatlanságból követtek el, vagyis a közlekedési balesetek áldozatai. Azonban még így is magas a szám, ha ahhoz hasonlítjuk, hogy tavaly egész évben 76-an lettek emberölés áldozatai. Ha még azt is hozzátesszük, hogy 2010 óta egyébként folyamatosan csökken az emberölés és az erőszakos bűncselekmények száma, akkor különösen feltűnő, hogy idén az első félévben ez a tendencia megtorpant. 2010 előtt ugyanis még évente közel 160 embert öltek meg Magyarországon.

Nem tudták az emberek levezetni a feszültséget

Azt bűnügyi statisztikák nélkül is érezzük, hogy az emberek türelmetlenebbek, agresszívebbek lettek és a rendőrségre nemcsak a járványügyi helyzettel kapcsolatban hárult több feladat. De mi ennek az oka? – kérdeztük Végh József kriminálpszichológust.

„Egyértelműen látszik, hogy a koronavírus-járvány és annak következményei miatt nagyobb a stressz, a nyomás az embereken, mint korábban. Ezt még tetézte a monotonitás, vagyis az, hogy a karantén idején a napok ugyanúgy teltek, a legtöbben kiestek a megszokott életritmusukból” – magyarázta a Ripost-nak a szakember. „A legnagyobb gond mégis az lehetett ebben az időszakban, hogy nem volt lehetőségünk azokra a korábban megszokott tevékenységekre, például konditermi edzésre, kocsmázásra a barátokkal vagy izgalmas, esetleg vicces film megtekintésére a moziban, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a mindennapi stressz csökkentéséhez.”

Rosszul tűrjük a bizonytalanságot és a korlátokat

Nem csoda a kriminálpszichológus szerint, hogy a felgyülemlett stressz eredményeként az emberek türelmetlenebbek lettek. Agresszívvá azonban inkább azok váltak, akik nem tanulták meg kezelni a stresszt, az indulataikat.

„Az is növelte a feszültséget, hogy a bizonytalanságot rosszul tűri az emberi természet” – tette hozzá a szakember. „Nem tudjuk, hogy mikor lesz vége a járványhelyzetnek, meddig kell türelemmel lennünk. Az akadályoztatást, a korlátozást könnyebben elviseljük, ha tudjuk, meddig tart.”

Ebből a szempontból kicsit jobb ez a mostani, jó ideje változatlan helyzet, amikor vannak ugyan járványügyi előírások, de ezeket jobbára megszoktuk már, és nem változnak gyakran a szabályok.

A kriminálpszichológus nagyon reméli, hogy nem lesz szükség újabb, szigorúbb járványügyi korlátozásokra, esetleg teljes kijárási tilalomra, mert az mindenkit nagyon megviselne. Éppen ezért fontos, hogy a már ismert és megszokott szabályokat betartsuk és legyünk türelmesek egymással.