Szívfacsaró: Fellobbantak az összetartozás őrtüzei

Tíz évvel ezelőtt az Országgyűlés a kettős állampolgárságról szóló törvényben az elcsatolt területeken élő és a világban szétszóródott magyarokat közjogi értelemben is a nemzet részévé, június 4-ét pedig a Nemzeti Összetartozás Emléknapjává tette. Erre emlékezve a világ minden pontján, ahol magyarok élnek, fellobannt az Összetartozás Tüze. Mint a Ripost korábban megírta, nagyon sokan készültek erre.

A százéves határok eltűntek a térképen, a kis zászlók újra kirajzolták Nagy-Magyarország ezeréves határait. De világszerte mindenhol kigyúltak a magyarok tüzei…

Csütörtök este sötétedéskor már 72 országból mintegy 2500 település közel 6 ezer tűzrakóhelyét regisztrálták.

„Minden kárpátaljai magyar település bekapcsolódott, ahogy a Trianon előtti magyar határ településeinek nagy része és a diaszpóra is” – mondta el a Ripost-nak az ötletgazda Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke.

A havasokon, hegygerinceken, történelmi emlékhelyek, települések főterén, iskolák mellett, templomok udvarán, családi házak kertjében gyújtott őrtüzet a világ magyarsága, de sokan a saját otthonuk kertjében, ablakában gyújtottak meg 3 szál gyertyát.

„Minden romániai magyarlakta település részt vett az akcióban” – monda el a Ripostnak Bálint Lajos Lóránt, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke.

A koronavírus miatt a gödi cserkészcsapattal interneten tartották a kapcsolatot, mindkét helyszínen hatalmas kivetítőt szereltek fel, hogy a két társaság lássa és hallja egymást.

„Az, hogy a román nacionalisták most ünnepelnek, csak megerősít, minket, előhozza a székely virtust és a „csakazértist”. Itt voltunk, itt vagyunk és itt is maradunk, mondjanak bármit”- ecsetelte. Szerbiában is minden magyarlakta település részt vett az akcióban.

„Minden csapat lelkesen készült, rengetegen vettek részt a szervezésben, szóltak a szomszéd településeknek az őrtűzről” – mondta Gabona Ferenc a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség elnöke.