Családi dráma: 3 fiútestvér 3 különböző országba került akaratán kívül

„Tudod, hogy erről nem beszélünk sehol” – ezt mondogatták Baráthné Vörös Máriának nagyszülei annak idején Trianonról, hiszen az egész téma tabunak számított a családi összejöveteleken – mesélte a Makói Városi Televíziónak az asszony.

Nagypapáját, Csúcs Pált két testvérétől választotta el Trianon. Oroszlámoson született, és a szomszédos Pusztakeresztúrra nősült. Az egyik bátyja Oroszlámoson maradt a szülőkkel, az öccse pedig a közeli Kübekházára nősült. Azt nem gondolták volna, hogy emiatt 3 különböző országban fognak élni. Oroszlámos a mai Szerbia területére került, Kübekháza Magyarországon „maradt”, szülőfalujukat, Pusztakeresztúrt pedig Romániához csatolták. Ezek a falvak csupán pár kilométerre találhatók egymástól, de hirtelen szögesdrót, katonaság választotta el őket egymástól...

– Először itt máshol húzták meg a határt. Ezt még nagyapám mesélte. Emlékszem, a halálig szidott egy bizonyos Nagy Milost, aki egy köztisztviselő volt és Bukarestben kardoskodott amellett, hogy ezeket a falvak csupa román községek, és csatolják oda, Romániához. Szóval ezt az embert és az elcsatolást haláláig emlegette, sokszor könnyes szemekkel. Iszonyúan fájt neki, hogy elveszítette a testvéreit, a családját, hiszen a szülőfalujába soha többet nem tudott visszamenni. Oda még útlevéllel sem lehetett, az a település tabu volt – mesélte Mária.

„Hallatszott a harangszó, de még arra nézni sem volt ajánlatos”

A szomszéd település, Kübekháza, ami magyar maradt, innentől szinte tabunak számított.

– Olyan közel van, hogy még most is hallani az ottani harangszót, de annak idején még arra nézni sem volt ajánlatos – emelte ki Mária, aki arról is mesélt, hogy nagymamájával milyen gyalázatosan beszéltek, mikor szerette volna beszerezni a házassági kivonatát. Ugyanis Oroszlámosban esküdtek, ami később Szerbia lett, de Pusztakeresztúron élt, amit pedig Romániához csatoltak.

„Megalázott a tisztviselő”

- Azt mondta, őt még soha úgy nem alázták meg, mint az a tisztviselő. Azt mondta: hát milyen asszony maga? Magyarországon született, Szerbiában esküdött, Romániában pedig él? Szegény mamám elsírta magát, és csak annyit mondott: uram, erről én nem tehetek, mert ez még mind Magyarországon történt.

„Ma se tarthatunk magyar nemzeti ünnepet”

Még a magyar iskolai tanítást is megszüntették évekre Pusztakeresztúron, majd később ugyan visszaállították, de kötelező volt románul tanulni – mesélte Mária, majd hozzátette: soha nem tanult meg rendesen románul. Majd szomorúan azt is megjegyezte: magyar nemzeti ünnepet a mai napig nem tarthatnak.