Hatályát veszti-e Trianon? Szabad-e tengeralattjárót építenünk? Amit csak kevesen tudnak a diktátumról

A nagyhatalmak Horthy Miklóssal képzelték el a békekötést, aki az akkor létrejött király nélküli királyságot vezette kormányzóként. Az angolok irtóztak a Monarchia esetleges újraéledésétől, ezért kikötötték, hogy Habsburg semmiképpen nem foglalhatja el a magyar trónt. 1920. február 2-án megtiltották a Habsburgok visszatérését a hatalomba.

A magyar delegáció lehetőséget kapott, hogy észrevételeket fűzzön a békeszerződéshez. Rengeteg magyar szakértő dolgozott éjt nappalá téve a tényleges etnikai határok megmutatásán. Apponyi Albert is annak reményében mondott beszédet Trianonban, hátha meg tudja változtatni a békeszerződésben kijelölt határokat.

Látszólag érvelhettünk a békeszerződés igazságossága és ésszerűsége ellen, a brit és az olasz politikusokat sikerült is a magyar delegációnak valamelyest meggyőznie, de a dokumentumon túl sokat nem lehetett változtatni. Felmerült az eredeti szöveg módosításának kérdése, de a magyarok nélkül mérlegelték. A magyar delegáció és a kormány kétségbeesetten, de minden remény nélkül keresett diplomáciai kapcsolatokat és segítséget. Talán nem véletlenül Neuillyben szállásolták el a küldötteinket, így teljes mértékben elvágták őket másoktól, hogy véletlenül se tudjanak szövetkezni.

A magyar kormány a lengyel kormánnyal próbált együttműködni, hogy igazságosabb békét kényszerítsenek ki az antantból. A magyar vezetőség felajánlotta segítségét a bolsevizmus elleni harcban, amit a lengyelek elutasítottak, mert épp a Szovjetunióval akartak tárgyalásokat kezdeményezni, de már a gesztus elegendő volt ahhoz, hogy a lengyel külügyminiszter megígérje támogatását.

Az újonnan megalakult Jugoszlávia komoly lobbizásba kezdett a déli határról. Azt kérték, hogy 5 éven át Jugoszlávia részesedjék a pécsi szénkitermelésből. Ezt a bizottság 1920. január 8-án elfogadta, de elvetette a hozzá fűzött jugoszláv feltételeket.

Magyarországot arra kötelezték, hogy többek között épületfát és acélt szállítson a nagyhatalmaknak, miközben a területvesztés miatt nem volt miből előállítania az adott mennyiséget. Erre az “apróságra” Gróf Apponyi Albert is kitért, aki hangsúlyozta, hogy az ország erdőinek 89%-át és a bányák 90%-át elcsatolták Magyarországtól.

Az első világháború győztes hatalmain kívül olyan országok is aláírták a békeszerződést, amelyekre álmukban sem gondoltunk volna. Az megjelentek között ott volt Charoon sziámi herceg, Kuba, Nicaragua, sőt még Panama diplomatája is, hiszen kapcsolatban álltak az egykori Monarchiával.

Horthy Miklós 1920. márciusában kinevezte Simonyi-Semedam Sándor kormányát, a szerződést két követ, Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ írta alá. A választás azért esett rájuk, hogy semmiképp se rangos és ismert politikushoz kötődjön a béke aláírása.

Rengeteg DVD-borítón, tankönyvben, sőt még enciklopédiákban is a kis-trianoni palotát nevezték meg, mint a béke aláírásának helyszínét. Ez azonban számos történész szerint helytelen, hiszen a versailles-i kastély kertjében van egy kis és egy nagy palota. A Kis-trianoni palota alkalmatlan lett volna a békediktátum aláírásához, hiszen ott nincs akkora terem, ahol az összes diplomata elfért volna. Egyre több szakértő szerint a nagy palota volt a helyszín, ezen belül is az 57 méter hosszú, 7 méter széles folyosó, a Galérie des Cotelle.

A francia miniszterelnök, Georges Clemenceau fia, Michel 1901-ben feleségül vette az akkor 18 éves Michnay Idát. Két gyermekük született, de később a házasságuk tönkrement. A legenda szerint a miniszterelnök ellenszenve Magyarország iránt 1906 és 1909 között erősödött meg, amikor függetlenségi-ellenzéki koalíció kormányzott Magyarországon, de akadnak olyan feltételezések is, hogy Clemenceau el akarta csábítani a menyét, és mivel Ida ellenállt, megerőszakolta. Habár ennek írásos nyoma nincs, és az sem bizonyítható, hogy a béke aláírásához a személyes ellenszenve is hozzájárult, történészek mégsem zárják ki, hogy ez a magánéleti incidens szerepet játszott abban, hogy a francia miniszterelnök kegyetlenül elbánt a magyarokkal.

A legenda szerint a románok annak érdekében, hogy jobb feltételeket csikarjanak ki a párizsi békekonferencia diplomatáiból, 16 gyönyörű szűzlányt küldtek a versailles-i palotához, hogy a francia miniszterelnök kedvében járjanak. Habár Clemenceau ekkor töltötte be a 78. életévét, elképzelhető, hogy nem tudott ellenállni a különös ajándéknak...

Magyarország elveszítette a kétharmadát. A világháború előtti körülbelül 300 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométerre csökkent a területe. Abba kevesen gondolnak bele, hogy a Romániához csatolt területek önmagukban nagyobbak (103 ezer négyzetkilométer), mint amekkora Magyarország lett a világháború után.

13. A soproni népszavazáson tolongtak az emberek, leszakadt a lépcső

Sopron virágzó és polgárosodó magyar város volt, többségében német anyanyelvű lakossal. Ennek ellenére az 1921-es népszavazás után sikerült a magyar területhez csatlakoznia, így elnyerte a Leghűségesebb Magyar Város címet. A szavazás napján annyi ember érkezett a helyszínre, hogy alig lehetett megmozdulni. A Széchényi téren lévő szavazóhelyiség lépcsőházában összeomlott alattuk a lépcső.

14. Pozsonyban alig volt szlovák, mégis megkapták

Pozsony lakosságának többségét is német anyanyelvű polgárok tették ki (a magyarok aránya Sopronban 44%, Pozsonyban 40% volt). Pozsony környékén 1910-ben ugyan éltek szlovákok, a városban azonban alig. Etnikai alapon Ausztria joggal követlehette volna a várost, de a győztes hatalmak úgy gondolták, a csehszlovák államnak is juttatni kell egy fővárosszerű nagyvárost.

15. A vörös térkép precizitása megdöbbentő

A Teleki Pál által készített vörös térkép a nagy-magyarországi etnikumok ábrázolását tartalmazta. A térképen a magyar nemzetet vörössel jelölte. Teleki ennek a térképnek a segítségével érvelt amellett, hogy az antanthatalmak által húzott határok nem egyeznek meg az etnikai határokkal, de azt kevesen tudják, hogy ez a térkép adta a korabeli Kárpát-medence legprecízebb etnikai ábrázolását.

16. Tilos tengeralattjárót építeni és használni

A békeszerződés külön kitért a hadihajózási rendelkezésekre, és a 124. cikkben megtiltotta Magyarország számára, hogy tengeralattjárót építsen vagy szerezzen be. Ironikus, hiszen Magyarország nem is tudott volna tengeralattjárót használni, hacsak nem a Balatonon...

17. A feldarabolás részleteiben nem értettek egyet a győztesek

A határok konkrét helyén sokat civakodtak a nyugati vezetők. Az Egyesült Államok és Olaszország méltányosabb határokat akart, Franciaország volt a legellenségesebb, a szerb, román és cseh-szlovák követeléseket támogatta. Nagy-Britannia valahol a két álláspont között foglalt helyet.

18. Akadtak, akik kiálltak a magyarok mellett

1920 májusában az angol alsóházban petíciót indított legalább 60 képviselő, mert igazságtalannak tartották a békeszerződést. Kérvényezték a trianoni szerződés beiktatásának eltörlését, de hiába.

19. Egyes elcsatolt területek önállóvá akartak válni

Több apróbb állam lehetősége is felmerült a feldarabolódott Magyarország területén. A Felvidéken például Léván vetődött fel az az ötlet, hogy egy Palóc Magyar Köztársaságot kéne alapítani. Erre nem sok esély volt, a felvidéki magyarok mégis szentül hittek benne. Úgy tervezték, a palóc állam létrejötte után szorosan együtt működnek majd az újonnan megalakult magyar köztársasággal, és később egybeolvadnak.

20. A Trianon utáni menekülthelyzet válságos volt

Gróf Bethlen István visszaemlékezése szerint az elcsatolás utáni időszakban naponta 300-500 magyar menekült érkezett az országba, maguk mögött hagyva mindent, feladva a teljes egzisztenciájukat. Rengeteg menekülő vált vagonlakóvá és tartotta fent magát szénlopásból.

21. Iskolai tornaterem padlója alá rejtették el a műtárgyakat

A magyar múzeumok is bajba kerültek. 25 múzeumból érkeztek műtárgyak Budapestre, de voltak olyan intézmények, ahonnan nem tudtak kimenekíteni semmit. Temesváron például egy helyi iskola tornatermének padlója alá ásták el a múzeum legértékesebb tárgyait azzal a szándékkal, hogy majd később kimenekítik az anyaországba.

22. Benárd Ágoston tiltakozása jeléül állva írta alá a szerződést

A békeszerződés aláírásakor Drasche-Lázár Alfréd és Benárd Ágoston képviselték Magyarországot. A küldöttség 1920. június 3-án érkezett Párizsba és másnap délután 4 óra 30 perckor kezdődött el a ceremónia. Drasche-Lázár Alfréd, Alexandre Millerand francia miniszterelnök kérésére ülve írta alá a szerződést. Benárd Ágoston azonban nem volt hajlandó ülve aláírni, és tiltakozása jeléül inkább állva teljesítette a rá bízott nehéz feladatot.

23. A vörös térkép egyik megalkotója Albánia királya akart lenni

Nopcsa Ferenc geológus, paleontológus és albanológus Teleki Pállal együtt készítette el a híres vörös térképet, mindössze hat hét alatt. Nopcsának kalandos élete volt. 18 évesen a húga által véletlenül talált dinoszaurusz-leleteket azonosította, a maradványokat Magyarosaurusnak nevezte el. Később rengeteget utazott Európában és így ismerte és szerette meg az albán kultúrát. Az Osztrák-Magyar Monarchia diplomatájaként és kémeként is dolgozott, majd amikor 1912-ben Albánia függetlenné vált, az újonnan létrejött állam élére váratlanul királyként is bejelentette az igényét.

24. Az utolsó pillanatban változtattak az aláírás helyszínén

A béke aláírásához, mint potenciális helyszín, a trianoni palota csak az utolsó pillanatban került szóba az antant hatalmak között. Kezdetben az volt a terv, hogy Neuilly-ben írják alá a Magyarországgal kötött szerződést, éppen ott, ahol előtte Bulgáriával.

25. Apponyi négy nyelven adta elő védőbeszédét

Apponyi Albert egykori miniszter, a magyar diplomáciai delegáció vezetője 1920. január 16-án tartott védőbeszéde igazi szónoki bravúrnak számított, komoly hatást gyakorolt az antant hatalmak vezetőire. Lloyd George, Nagy Britannia miniszterelnöke például így emlékezik vissza a híres magyar felszólalásra: “Apponyi beszéde szónoki remeklés volt, amit elegáns francia, zamatos angol és perfekt olasz nyelven adott elő”. A beszéd körülbelül 70 percig tartott, de sajnos nem tudott fordulatot hozni.

26. Az utolsó reménysugár Lloyd George brit miniszterelnök volt

Gróf Apponyi Albert védőbeszéde után a nagyhatalmak 1920 márciusi, londoni külügyminiszteri ülésén Lloyd George brit miniszterelnök próbált kiállni a magyar érdekek mellett. Francesco Nitti olasz miniszterelnökkel közösen felvetettek egy esetleges határmódosítást Magyarország javára. A brit miniszterelnök megerősítette Apponyi érveit, és közölte: közel 3 millió ember anyaországtól való elszakítására készülnek az antanthatalmak. Hozzátette: “ez nyilvánvalóan igazságtalanság, amit helyre kell hoznunk.”

27. A református egyházat is több részre szakította a béke

Rengeteg református élt a világháború előtti Magyarország területén. Ausztriában 26 ezer magyar közül 4 ezer, Csehszlovákiában 1 millió ember közül 217 ezer, Romániában 1 millió 600 ezer közül 700 ezer, Jugoszlávia területén 460 ezer kintrekedt magyar közül körülbelül 50 ezer református volt. A legnagyobb fejtörést az Erdélyi Református Egyház okozta, ez ugyanis teljes egészében átkerült Romániához. A Tiszántúli Egyház kerületének például döntenie kellett, hogy csatlakoznak-e az erdélyi egyházkerülethez vagy önálló életet kezdenek. Debrecen továbbra is jelentős református központként működött, azonban a Romániához csatolt területek miatt ez a harmónia felborult.

28. Erdélyt már Trianon előtt elvesztettük

Az első világháború meglepő fordulatának számított, amikor Románia a Központi Hatalmaktól váratlanul az Antanthoz csatlakozott. Természetesen nem alku nélkül és ingyen... Nagy volt a csali, hisz nekik ígérték Erdélyt, a Bánságot, a Partiumot, Máramarost és Bukovinát is. Erdély sorsa tehát már ekkor, a világháború alatt megpecsételődött.

29. Erdélyt 1918-ban véglegesen Romániához csatolták

Az Antanttal való egyezkedés után végül 1918 december 1-én mondták ki Erdély Romániával való egyesülését. A gyulafehérvári nagygyűlés a magyarság beleegyezése nélkül hozta meg a határozatot. 10 nappal később a bukaresti kormány elfogadta a törvényt, amely örökre kimondta Erdély egyesülését Romániával. Az erdélyi magyarok még reménykedtek, hogy a békekonferenicán igazságosabb döntés születik – de hiába.

30. Nem fogja a trianoni békeszerződés hatályát veszteni 2020 június 4-én

Egy közkedvelt legenda szerint 2020. június 4-én hatályát veszti a trianoni szerződés. De a szerződés nem tartalmazott semmilyen időkorlátot, ráadásul nem veszítheti hatályát, ugyanis már nincs is érvényben! Hogy ez mit jelent? 1947. február 10-én, amikor az ország aláírta a második világháború utáni párizsi békeszerződést, és minimális különbségekkel új határokat jelöltek ki Magyarország számára, a trianoni szerződés érvényét vesztette. Habár az anyaországtól elcsatolt magyar területek sorsa tragikus, objektíven nézve nincs semmilyen lehetőség arra, hogy visszaszerezzük a Trianonban elvesztett országrészeket.