Halála előtt kiszabadulhatott volna a nyomorból Szilágyi István

Szilágyi István és felesége évekkel ezelőtt vett fel hétmillió forint hitelt, és bár az elején igyekeztek a kis nyugdíjukból fizetni a törlesztőrészletet, rövid idő alatt 25 millió forintnyi adósságot követelt rajtuk a bank – írja a Bors. Nyilvánvaló volt, hogy a házaspár ezt nem tudja kifizetni, ezért a múlt év végén már félő volt, hogy kilakoltatják őket. Nyomorban éltek, a házban alig van pár rozoga bútor, nincs tévé, rádió és télen még tűzifa is csak ritkán.

Szilágyiék az alkohol és gyógyszerfüggő, munkanélküli fiúkkal tengődtek itt hármasban egészen május harmadikáig, amikor megtörtént a tragédia, Péter agyonverte az otthonukban az édesapját.

Kései szerencse

Jolika egyedül maradt a házban, a tragédia helyszínén, ahova minden körülmények között vissza akart menni még aznap este, amikor meghalt a férje. Az özvegyhez hétfőn érkeztek segítők, köztük a Baptista szeretetszolgálat egyik önkéntese, Baricz Dezső, aki mindent elkövet, hogy Joli néninek emberhez méltó körülményeket biztosítson. Az önkéntestől tudtuk meg, hogy a XVII. kerületi önkormányzat becslése szerint a ház környékén történt fejlesztéseknek köszönhetően nagyot ugrottak a telekárak, vagyis Szilágyiék ma már gond nélkül ki tudnák fizetni az adósságot sőt, Jolikának még maradna is pénze belőle.

„Most az a legfontosabb, hogy Jolikát ne tegyék ki az utcára, egyik napról a másikra” – mondja a Bors megkeresésére Baricz.

„A bank ugyanis már vinné az ingatlant, amiért sokáig nem tudták fizetni a törlesztőrészleteket. A telek viszont a jelenlegi becslések szerint közel 40 millió forintot ér – a ház szinte semmit – vagyis, ha értékesíteni tudja Jolika, akkor kifizetheti az adósságát. Erről a kerület képviselőjével beszélgettünk” – mondja az önkéntes, majd hozzáteszi:

Gyorsan kell cselekedni, nehogy Jolika rosszul jöjjön ki ebből az ügyletből, és fedél nélkül maradjon.

Elmegyógyintézetbe kerül

Leharcolt melegítőnadrágban és papucsban, azaz valószínűleg az elfogásakor viselt holmijaiban vezették elő Sz. Pétert az előzetes tárgyalásán. A rendőrségi meghallgatásához hasonlóan igen szűkszavú volt, szinte semmit nem mondott, a Ripost értesülése szerint elismerte a gyilkosságot, de önvédelemre hivatkozott. Az előzetes tárgyalása hamar véget is ért, úgy döntöttek, hogy befolyásolás és bűnismétlés lehetősége miatt harminc napra letartóztatásba helyezik. Azonban Péter mégsem egyenesen a rácsok mögé, hanem az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe került, ahol vélhetően hamarosan beható elmevizsgálatnak vetik alá pszichológus szakértők. A tárgyalása zárt ajtók mögött zajlott, a férfit hátsó ajtón, lesötétített kocsiban szállították el az intézményből.

Segít a színház

Az özvegy mellett felsorakozott a XVII, a Győri nemzeti Színház, a Babtista Szeretetszolgálat, úgy tudjuk, hogy a Nemzeti Filmalappal is tárgyalások folynak, vagyis több szervezet is segít az özvegynek. Amit most tudni lehet, hogy a temetést a Győri Nemzeti Színház szervezi és fizeti.

„Az önkormányzat támogatja a színházat így közös erővel intézik a temetést, a tervek szerint Budapesten, ám az időpontját nem tudjuk” – mondja a Borsnak, Nagy Balázs, a Győri Nemzeti Színház művésze, a város színházért felelős polgármesteri biztosa.

„Szilágyi István 18 évig élt és játszott itt a városban, számtalan kiváló alakítás fűződött a nevéhez, a helyiek imádták, mert egy cigarettával és egy pohár fehérborral órákig képes volt mesélni arról, hogy csinált szőlőszemenként mustot egy pesti panelban, vagy hogyan aludt el egy biciklin és ébredt fel a kukoricásban” – mesélte meghatódva a művész.

Elutasított segítség

Ha elfogadja volt színigazgatójának a segítségét, még ma is köztünk lehetne a 82 évesen megygyilkolt színész.

„Az igazgató, Forgács Péter négy évvel Szilágyi nyugdíjazása után is segítette, amikor értesült a bírósági ügyről és a nyomorúságos körülményeiről, őt és Jolikát öregek otthonában akarta elhelyezni, hogy nyugtuk legyen az agresszív fiúktól. Talán akkor elkerülhető lett volna a tragédia, de Pityi bácsi hallani sem akart róla”– mesélte Nagy Balázs.