tóth gabi
„A magyarok érdekében esküszünk, esküszünk, hogy fenekünkön megülünk!” Ez a refrénje a Nemzeti dal Ülj le, magyar! című átköltésének, ami úgy terjed az interneten, mint a koronavírus. A vers olvasója egyszerre nevet és ismeri el: a fickónak, aki ezt költötte, legalább annyira igaza van, mint Petőfinek a maga idejében.
A Ripost megtalálta azt a fiatalembert, aki az értelmi szerzője az interneten rohamosan terjedő vers-átiratnak, a Nemzeti Dal koronavírusra fordított verziójának. Strohmayer Ádámot a forradalmi dátum és a veszélyhelyzet ihlette meg, amikor március 15-én délelőtt, Petőfi Sándor Nemzeti dalát alapul véve, egy szuszra papírra vetette az Ülj le, magyar!-t.
„Egy frappáns, jó kommunikációs eszköz lehetőségét láttam az átiratban. Nem valamiféle irodalmi érték megteremtése volt a cél, nem is a puszta szórakoztatás, hanem az, hogy felnyissam az emberek szemét” – mondta Ádám a Ripost-nak. „Előttünk az ijesztő olaszországi példa, de mintha mégsem vennék elég komolyan itthon az emberek a koronavírus-járvány miatti veszélyt. Úgy voltam vele, hogy ha csak két embert rá tudok ébreszteni a veszélyre és ezzel megakadályozok egy megfertőződést, akkor már megérte. Én voltam a legjobban meglepve, amikor megláttam, hogy csak az oldalamról több mint 1500-an megosztották az átiratot” – vallja be az ötvös, aki korábban saját verseket is írt.
Vajon lesz folytatás?
„Nem tervezem, igaz, ez is spontán született. Ugyanakkor, ha jön egy hirtelen ötlet, s úgy érzem, hogy azzal tehetek még az emberekért, a nemzetünkért, akkor újra tollat ragadok” – válaszolt a fiatalember.
Strohmayer Ádám: Ülj le magyar!
Ülj le magyar! Most a haza
Kéri, hogy ne menj sehova!
Otthon legyünk most szabadok,
Hozzunk ennyi áldozatot!
A magyarok érdekében esküszünk,
Esküszünk,
Hogy fenekünkön megülünk!
Ha nem értetted idáig:
Veszélyben vannak apáink!
Minél többen eljárkálnak,
Annál többen meghalhatnak.
A magyarok érdekében esküszünk,
Esküszünk,
Hogy fenekünkön megülünk!
Nem könnyű, de ébredj, ember,
Változtatni azonnal kell!
Azon, hogy most megérted-e,
Múlhat szeretted élete!
A magyarok érdekében esküszünk,
Esküszünk,
Hogy fenekünkön megülünk!
Régen jó volt harcra a kard,
Vírus ellen ne azt akard!
Ne piszkáljuk kézzel arcunk,
Önfegyelmet gyakoroljuk!
A magyarok érdekében esküszünk,
Esküszünk,
Hogy fenekünkön megülünk!
Úgy áldozz jövőnek s múltnak,
Ne indulj, csak okkal útnak!
A remény s imádság mellett,
Mossuk is meg kezeinket!
A magyarok érdekében esküszünk,
Esküszünk,
Hogy fenekünkön megülünk!