tóth gabi
Igazán különleges, bundába öltözött alakok fogadják mostantól azokat, akik közúton érkeznek Mohácsra. Trischler Ferenc szobrászművész alkotását szerdán helyezték el a település határában.
A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott. Amint az a képen is látszik, Mohácson már javában készülnek a mulatságra. Bárhonnan is érkezzen valaki a településre, szemből egy busó szobor fogadja.
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött női harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. A fából faragott álarc mögött vidám mohácsi férfiak bújnak meg. A néphagyományból mára idegenforgalmi látványosság lett.
Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának, mely szerint a mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltöztek és maguk készítette zajkeltő eszközökkel, csónakokkal keltek át a Dunán az éj leple alatt , hogy kizavarják a törököket Mohácsról aligha van történeti alapja.