Kilógatta a vendég az emeletről a másfél éves kislányt

Nem tudtam, hogy sírjak vagy sikítsak

– kezdte a Ripost-nak Lengyelné Emese.

Az asszony két gyermekével és férjével él Budapesten a IX. kerületben egy társasházban. Családjukat a napokban felkereste egy rég nem látott ismerősük, Sándor, aki korábban külföldön dolgozott. A férfi nem tudott hová menni, ezért Emesééktől kért segítséget.

A férjem nagyon vallásos

– folytatta az asszony.

„Amikor Sándor megkeresett minket, azt mondta, emberi kötelességünk, hogy befogadjuk. Így is lett. Én otthon vagyok a két gyerekkel, a férjem pedig dolgozik, gondoltuk, elfér nálunk, amíg összeszedi magát. Már több napja nálunk volt, amikor hirtelen megváltozott.”

Sándornak furcsa kedélyváltozásai voltak, amire Emese már korábban felfigyelt, de arra nem számított, ami ezután következett.

„Velünk aludt a szobában egy matracon, segített öltöztetni a gyerekeket, játszott is velük… Mivel annyira kedves volt, eszembe se jutott, hogy féljek tőle vagy a gyerekeimet féltsem. Igaz, előfordult, hogy beszélgetés közben az egyik pillanatban még nevettünk, majd hirtelen ideges lett, de ezt betudtam a helyzetének, nem faggattam” – meséli az anya.

„Szombaton csak a másfél éves Berni volt velem itthon és Sándorral, a nagyobb gyermek a mamánál volt. A kicsit megetettem, felöltöztettem, közben Sándorral beszélgettünk. Bernire adtam a kedvenc rózsaszín kezeslábasát, majd a babakocsiba tettem és kitoltam az udvarra a friss levegőre. Amikor visszatértünk, Sándor az ágyon ült és bámult maga elé eltorzult arccal. Nagyon megijedtem. A telefonom az ablakpárkányon volt, felkaptam, kiemeltem a gyereket a babakocsiból és felszaladtam az emeletre az egyik szomszédunkhoz, akivel jóban vagyok. A társasház oldalában van egy csigalépcső, azon mentem fel, dörömböltem, de senki nem nyitott ajtót. Riadtam láttam, hogy Sándor jön utánunk, és közben üvöltözik, nincs magánál.

Amikor felért, kérdőre vontam, miért viselkedik így, egy hatalmas pofon volt a válasz. Elestem, kezemben a gyerekkel. Kitépte Bernit a karomból, megragadta a kezeslábasánál fogva, a lépcsőhöz lépett és kitartotta a korláton kívül, a mélybe. Azt hittem, elájulok, nem tudtam, hogy sírjak vagy sikítsak félelmemben. Felugrottam, megragadtam a kislányomat és elrohantam. A sikoltozásomra jöttek ki a szomszédok, ők hívták ki a rendőrséget.”

A férfi ellen eljárás indult, szabadlábon védekezhet.

A rendőrök azt mondták, hogy már nem kell aggódnunk miatta, nem jön hozzánk vissza

– tette hozzá Emese.

„Aztán az egyik nap felhívott és mentegetőzött, hogy ő nem engem látott, azt hitte, egy idegen nő akarja elvinni a kislányt… egy szavát sem hiszem el, nem akarom látni többet. A férjem is kiborult, amikor megtudta, mi történt. Vallásos, így csak annyit mondott: nem haragszik rá, de azt szeretné tudni, miért élt vissza a jóságunkkal.”

Megkeresésünkre a Fővárosi Törvényszék elmondta: az ügyben gyanúsított férfit először távoltartásra kötelezték, majd végül letartóztatták.