Hihetetlen, ilyenre alig volt példa az elmúlt 100 évben Magyarországon

Az első 10 legmelegebb év közül 8 az ezredforduló utáni évek közül került ki. A melegedés mértéke a múlt század elejétől 1,3 fok, ami a globális melegedés mértékét is meghaladja némileg.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint 2019 középhőmérséklete országos átlagban 12,19 Celsius-fok volt. Ez az 1981-2010-es normál értéket 1,87 fokkal múlja felül.

A tavalyi év a szokásosnál kissé hidegebb januárral kezdődött, majd a február rendkívül enyhe és száraz volt. Februárban 3 fokkal alakult a sokéves átlag felett a havi középhőmérséklet, többször napi melegrekordok dőltek. Márciusban is szokatlanul meleg volt, április elejére kiterjedt területeket, főként az ország déli tájait sújtotta aszály. Májusban hidegebb volt a sokéves átlagnál 2019-ben, mintegy 2,5 fokkal, elején hidegrekordok dőltek.

A nyár rendkívül meleg volt, a 2. legforróbb 1901 óta. A nyári hónapok közül június új rekordot hozott, 3,6 fokkal múlta felül a sokéves átlagot. Június 15-én és 16-án is megdőlt az országos napi maximumhőmérséklet rekordja. Az átlagosnál kissé melegebb július után augusztus 10-12 között újra egy hőségperiódus alakult ki, majd a hónap utolsó dekádja is kánikulával telt. Tavaly kétszer kellett hőségriadót elrendelni: június közepén harmadfokú hőségriadót, ami 4 napig volt érvényben, majd augusztus 10. és 12. között másodfokút.

A nyár legmelegebb napja augusztus 12-e volt, ekkor Derekegyházán 38 fokot mértek.

Gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. A tavalyi ősz rekord meleg volt. A szeptember 1 fokkal, az október csaknem 2 fokkal, a november pedig 4 fokkal volt melegebb a normálnál.

A novemberi időjárás többször tavaszt idézett az őszben, 13 napon is előfordult 5 fok feletti pozitív anomália.

December 18-tól ismét országos napi minimum és maximum hőmérsékleti rekordok dőltek, majd december 21-től egy mediterrán ciklon hozott jelentős csapadékot, sokfelé 50 milliméter fölötti napi mennyiségekkel.

2019 magyarországi hőmérsékleti viszonyai jól illeszkednek a globálisan melegedő trendbe. Az utóbbi éveket jellemző magas hőmérsékleti anomáliák és a szélsőséges csapadékviszonyok miatt fontos az éghajlati állapot folyamatos nyomon követése. A valószínűsíthető változások ismeretében csökkenthető az a fenyegetettség, amit az éghajlatváltozás hordoz. A sikeres adaptációhoz az éghajlati információk használata elengedhetetlen – emelték ki.