Ezek a magyar gyilkosok járnak rosszul a szigorítással

Varga Judit maga is három gyermek édesanyja, így különösen érzékenyen érintette, amikor Győrben egy apa megölte két gyermekét, majd magával is végzett. Az esetről a Ripost részletesen beszámolt: H. Gábor december 14-én megfojtotta 13 éves nevelt lányát és 10 éves kisfiát – legkisebb gyermekét, a hatéves kislányt életben hagyta -, majd felvágta az ereit és felakasztotta magát. A férfit nem sokkal korábban, szeptember 27-én bocsátották feltételesen szabadlábra. Korábban azért ítélték el, mert 2016 május 9-én éjszaka kalapáccsal támadt a feleségére, csaknem megölte őt gyermekeik szeme láttára.

Az igazságügyi miniszter december 16-án teljeskörű vizsgálatot rendelt el annak tisztázására, hibázott vagy mulasztott-e valaki. Kiderült: a bíróság annak ellenére engedte szabadon az erőszakos férfit, hogy azt mind az ügyészség, mind a büntetés-végrehajtás ellenezte. Az igazságügyi miniszter több intézkedést is tett a hasonló esetek megelőzésére, ezek egyike, hogy újraszabályozzák a feltételes szabadságra bocsátást, különösen azok esetében, akik mások életére törtek, akik veszélyesek lehetnek a társadalomra.

A mai jogszabályok szerint kérheti feltételes szabadságra bocsátását az, aki kitöltötte büntetése kétharmadát, ha visszaeső, akkor háromnegyedét. Amikor valakit életfogytig tartó fegyházra ítélnek, a bíró arról is rendelkezik, 25-40 év között hány év múlva bocsátható feltételes szabadságra. Ha módosítják a jogszabályokat, életellenes, erőszakos bűncselekmények esetén ez a lehetőség várhatóan megszűnik, vagy csak a jelenlegieknél szigorúbb feltételek mellett lesz lehetséges.

„Az új szabályok kizárólag a törvénymódosítás után meghozott ítéletekre vonatkozhatnak” – vélekedik dr. Fridman Róbert ügyvéd. „Ha a bírósági ítéletben szerepel, hány év múlva bocsátható az elítélt feltételesen szabadságra, azt visszavonni nem lehet, meg kell vizsgálni a feltételesen szabadságra bocsátás lehetőségét. Más kérdés, hogy a jogszabályváltozás és a miniszter kezdeményezése nyomán változhat, szigorodhat az ítélkezési gyakorlat.”

Az ügyvéd szerint könnyen elképzelhető, hogy lényegében megszűnik majd a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége – vagy legalábbis jelentősen szigorodik – az életfogytiglanra ítéltek esetében, hiszen ezt a büntetést általában minősített emberölésért szabják ki.

Kit, milyen bűnözőket érinthetnek a változások? Bándy Kata gyilkosát, Péntek Lászlót 2013-ban életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nélkül. Neki így nem számít a tervezett módosítás. Számítana azonban Marian Cozma gyilkosainak, Raffael Sándort és Németh Győzőt ugyanis 18 év börtönre ítélték, ők jövőre szabadulhatnak, ahogy harmaduk társuk, a 13 év börtönre ítélt Sztojka Iván 2018-ban. Sztojkát sem kellett volna kiengedni: ahogy szabadult, prostitúcióra kényszerített egy nőt, tavaly visszakerült a rács mögé. Szintén 2021-ben szabadulhatna feltételesen Magda Marinko sorozatgyilkos. Mivel őt Szerbiában is elítélték, Magyarországról egyenesen a szerb börtönbe vezet majd az útja. Hamarosan szabadulhat viszont a Muki néven elhíresült K. András, Pénzes Henrietta gyilkosa. Mint emlékezetes: áldozatát egy fához kötözte és meggyújtotta. Egyszer már elutasították szabadlábra helyezési kérelmét. Az olaszliszkai lincselés elkövetői közül ifjabb Horváth Dezső jó magaviselete miatt már távozhatott a Szegedi Fegyház és Börtönből. A 15 év szabadságvesztésre ítélt harmadrendű vádlott, Szarka András viszont egyelőre hiába kérte, hogy bocsássák feltételes szabadságra.