Szakértők javasolják: kapjanak fizetést a szülők a gyereknevelésért

A cél az, hogy megszülessen az a „plusz 1 baba”, akit a legtöbb családban várnak, de valamiért mégsem merik bevállalni… Jövőnk a gyermek – ez a címe a tanulmánykötetnek, amit holnap mutat be az „Összefogás a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Szakértői Műhely”. A kötet kidolgozása közben jó néhány konferenciát tartottak, amelyeken sokszor vettek részt a kormányzat szereplői, köztük Novák Katalin családügyi államtitkár is.

A Ripost birtokába jutott részletek arról árulkodnak, hogy az alapos helyzetelemzés után számos konkrét intézkedést javasolnak a szakemberek a magyarság rohamos fogyásának megállítására. Abból indulnak ki, mi az oka, hogy a családokban még a tervezett gyerekek sem mind születnek meg, egyre kevesebb a nagycsalád. Annak, aki több gyermeket akar, ma még számolnia kell azzal, hogy hátrányba kerül a munkahelyén, kevesebb lesz a nyugdíja és sokkal több munka hárul rá, mint azokra, akik nem vállalnak gyermeket. A családokat, párokat is megkérdezték, mi akadályozza őket abban, hogy több gyermeket neveljenek, és a válaszaikat is figyelembe vették a javaslatcsomag összeállításánál.

Kapjon fizetést a szülő a gyereknevelésért!

A kutatások szerint a 35-44 éves nők negyede, közel 400 ezer nő egyértelműen szeretne még egy gyermeket. Elsősorban rájuk gondolva javasolják a „Hivatásos Szülők” életpályamodell bevezetését, ami azt jelenti, hogy a programba bekerülőkkel szabályos munkaszerződést köt az állam a harmadik vagy többedik gyerek megszületésekor, és méltányos, az átlagoshoz közeli fizetést biztosít a feltételek teljesítése esetén. A javaslat szerint egyéves korig csak az édesanya lehet hivatásos szülő, de később az apa, a nagyszülők vagy a szülő testvére is. Családtámogató szolgálatok létrehozását javasolják, amik szerződnek a hivatásos szülőkkel és folyamatos képzésükről, segítésükről is gondoskodnak. A főállású szülő nem vállalhat más munkát, de éppen úgy jár neki a társadalombiztosítás, mint más munkavállalónak, és fizetése beleszámít a nyugdíjba is. A szakértők egyébként is fontosnak tartják, hogy a nyugdíjba számítson bele a felnevelt gyermekek száma.

Ahogy nő a család, úgy költözhet nagyobb otthonba

A Nemzeti Lakásprogram elsősorban azok számára lehet ösztönző, akiknél a baba érkezését az otthon hiánya akadályozza vagy úgy gondolják, túl kicsi a lakásuk egy újabb csemete érkezéséhez. A javaslat egy államilag támogatott lízingprogram, amiben az önkormányzatok és a munkáltatók is részt vesznek. Ez megkönnyítené, hogy a család akkora lakást lízingeljen megfizethető áron, amekkorára éppen szüksége van, és magáénak érezze az ingatlant, a végén pedig tulajdonossá is válhasson.

Szülőkötvény: több gyerek, több nyugdíj

Minden szülő tapasztalja az igazságtalanságot, hogy hátrányban van, ha túlmunkáról, prémiumról, plusz bevétel lehetőségéről van szó, hiszen otthon is helyt kell állnia. Ezt az igazságtalanságot számolja fel a szakértők szerint, ha a gyermekek születésétől kezdve az állam évente kiegészítő nyugdíjjáradékot fizetne be egy kötvényalapba 18 éven keresztül. A szülőkötvénybe mások is befizethetnek, például a munkáltató vagy családtagok, így egy megbízható, államilag garantált takarékosságként is működhetne. A befizetett és kamatoztatott összegből a szülő nyugdíjazása után 15 évig kiegészítő járadékot kapna.

Társadalombiztosítási kötvény: „előre megvehető munkaviszony”

Sok fiatal anya tart attól, hogy ha második, harmadik gyermeke születik, elveszítheti az állását, ezáltal nyugdíj- és egészségbiztosítás nélkül marad, akár évekre. Erre jelenthetne megoldást, ha kötvényt lehetne vásárolni, és az állás elvesztésekor – akár évekkel később – ez beváltható az évi minimálbér összegére érvényes szolgálati időre és egészségbiztosítási ellátásra.

Gyermek kártya

A hivatásos szülők jövedelmük egy részét vagy egészét olyan számlára kapnák, amelyhez Gyermek kártya kapcsolódik. Ezt a gyermekekkel és a háztartással kapcsolatos kiadásokra kedvezményesen lehetne felhasználni.

Már lassult a fogyás

A tanulmánykötet hangsúlyozza: a kormány 2010 óta minden eddiginél többet tett azért, hogy több gyermek szülessen és a családok biztonságban érezhessék magukat. Ennek eredményeként lassult a népesség fogyása, de további intézkedésekre van szükség, hogy a kívánt magyar gyermekek megszülethessenek. Ezt a kormány is így látja: Orbán Viktor bejelentette, hogy készül a második családvédelmi akcióterv.

A szakértői csoport a felsoroltakon kívül még számos lehetőséget vázol, az önkormányzati telkek és üresen maradt lakások hasznosításától a különböző adókedvezményekig, az első lakáshoz jutás támogatásától a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) korrekciójáig és a lakhatási költségek, a rezsi további csökkentéséig.

Országjáró körút indul

November és december folyamán nyolc helyszínen tart könyvbemutató konferenciát az Összefogás a Magyar Családokért Országos Egyesület, hogy minél szélesebb rétegekhez eljussanak a megállapítások és javaslatok. Az előadók közt lesz többek közt dr. Matolcsy György MNB elnök, dr. Székely János püspök, dr. Zseni Annamária pszichiáter és Harrach Péter, a KDNP alelnöke, frakcióvezető.

Itt az utolsó pillanat: évi 5 ezerrel kevesebb a szülőképes korú nő

A tanulmányok készítői hangsúlyozzák: évente 5 ezerrel csökken a 35-45 éves korban lévő nők száma. Ez az utolsó jelentős létszámú generáció, a következő generációk már eleve jóval kevesebben vannak. Ők azok, akik még a szülőképes kor határán vannak, és ha bevállalnak még egy gyereket, képesek lehetnek a fenntarthatóságot biztosító utódnemzedék elindítására. A felmérések szerint a korosztály negyede, közel 100 ezer fő szeretne még egy gyereket – de a döntő többségük nem meri bevállalni. A következő 1-2 évben még nagy eredményeket lehet elérni, ha időben lépünk.