tóth gabi
Már nemcsak Angliából, hanem Németországból és Ausztriából is megindult a magyarok hazaáramlása. Különösen az építőiparban és a vendéglátásban fordult meg a trend: már többen költöznek haza, mint ahányan kimennek dolgozni. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Ripostnak azt mondta, ez elsősorban a bérek emelkedésének és a családtámogatásoknak köszönhető.
Magyarországot már nem a munkaerőt kibocsátó országok között tartják számon az Eurostat legutóbbi jelentése szerint, hiszen immár többen térnek haza, mint ahányan kimennek dolgozni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint
2015-ben 30 ezren, 2017-ben közel 27 ezren hagyták el az országot, de 2018-ban már 20 ezren költöztek vissza hazánkba, miközben csak 18 ezren mentek ki.
Az Eurostat legutóbbi adatai hasonlóan azt mutatják, hogy megállt, sőt megfordult az elvándorlás.
„A munkahelyeken is érzékelhető, hogy elkezdtek visszatérni Magyarországra a nyugat-európai országokban dolgozó magyarok„ – mondta a Ripost-nak a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Palkovics Imre szerint leginkább az építőiparban és a vendéglátásban érezhető ez, ahol az utóbbi időben nagy volt a munkaerőhiány.
Hazajönnek a pincérek, a szakácsok, a kőművesek, a burkolók, mert ha itthon még nem is kapják meg a nyugat-európai béreket, az ottani költségeket levonva már nem nagy a különbség, így már nem éri meg, hogy a családtól, a barátoktól elszakadva éljenek.
„77 hónapja dinamikusan nőnek a bérek és jelentősen csökkent a bérekre rakódó adók terhe, így egyre kisebb a különbség a nyugati és a hazai fizetések között” – mondta Palkovics Imre.
„A legtöbben Németországban és Ausztriában csomagolnak. Számít az is, hogy a különböző családtámogatásoknak köszönhetően könnyebbé vált a családalapítás, az ingatlanhoz jutás, ez is hazahúzza azokat a fiatalokat, akik az életüket szerették volna megalapozni a kinti keresetből, de a gyermekeiket itt akarják felnevelni.„
„A férjem nyáron végleg hazajött Kölnből” – mesélte lapunknak a budapesti Tóth Andrea. „Kapott egy jó ajánlatot a régi főnökétől, és rögtön elfogadta. Három éve ingázott, pedig két gyermekünk is van. Azért vállalt külföldön munkát, hogy tudjunk házat venni. Most azonban, hogy ennyire beindultak az építkezések Magyarországon és nehéz jó szakembert találni, itthon is megfizetik. Igaz, valamivel kevesebbet keres, de itthon van velünk és nem költ albérletre, utazásra, összességében jobban járunk.
A házépítéshez pedig igénybe vesszük a babaváró hitelt és a csokot, így hamarabb megvalósulhat az álmunk.„
Karcaginé Fruzsina öt éve él Münchenben, a férje orvos.
„A kisebbik gyerek már itt született” – mesélte a Ripost-nak. „A férjem az otthoninál jóval nagyobb fizetést kap egy magánklinikán, de nekem nincs munkám. Gondolkodunk, hogy most már hazamegyünk, a nagyobb lányunk nemsokára iskolás lesz, jobb lenne, ha magyarul tanulna. Én is szeretném folytatni a szakmámat. Úgy hallottuk, otthon is nőttek az orvosi fizetések, tudjuk, hogy annyit nem fog keresni a férjem, mint itt, de a pénz nem minden.„
Németországban dolgozik egyébként a legtöbb magyar, körülbelül 250 ezren. A második ebből a szempontból Ausztria, de sokan ingáznak a határ mentén, ők otthon laknak. A harmadik legnépszerűbb célország a magyarok körében az Egyesült Királyság. Mint arról júliusban a Ripost beszámolt, onnan is sokan hazajöttek az utóbbi időben. Dancsó Andrea például Angiában ismerte meg a férjét, három gyerekük is született, hét évig éltek kint.
„Honvágyunk volt, hiányoztak a szeretteink, a végső lökést pedig a lányaink adták” – nyilatkozta lapunknak. „Azt szerettük volna, hogy a gyermekeink magyar környezetben nőjenek fel. Anglia szuper, de az nem Magyarország, más kultúra, más emberek, más világ.„
Palkovics Imre is azt mondja, sokan a családtámogatások miatt döntenek úgy, hogy hazatérnek családot alapítani, gyermekeket nevelni. De van más ok is.
„Gyakran panaszkodtak a külföldi munkavállalók a körülményekre. Sok esetben nem olyan szállást és ellátást kapnak, amilyet ígértek nekik” – mondja a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
Ráadásul már nem éri meg annyira elviselni a kellemetlenségeket: egyre kisebb a szakadék a német és a magyar bérek között. Magyarországon 2016 óta folyamatosan nőnek a bérek, ha marad ez a tempó, akkor egyre kevesebben vállalnak majd munkát külföldön.