Több mint nyolcvan éve nem látott jelenség a Kisalföldön, még megfigyelheted

Az őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) ritka, nyár végén, kora ősszel virágzó orchideafélénk. Hazánkban elsősorban a Zalai-dombságban, a Balaton-felvidéken és a Mezőföldön ismertek előfordulásai. A Kisalföldön kihaltként tartották számon, utolsó ismert előfordulása a Győrszentiván melletti Ujmajor volt, ahol Polgár Sándor gyűjtötte 1934-ben. Idén Schmidt Dávid botanikus találta meg egy új állományát Répceszemere mellett – írja a Fertő-Hanság Nemzeti Park.

Az igazgatóság botanikusai részletesen felmérték a lelőhelyet és a mintegy 5 hektáros területen 216 példányt találtak, amely országos szinten is kiemelkedő nagyságú állomány.

„A következő napokban a környező legelőket is ellenőrizzük, mert könnyen meglehet, hogy máshol is megtelepedett a faj” – írták.

Az őszi füzértekercs évelő, lágyszárú, 7–20 cm magas növény. A többi orchideafajtól eltérően nincsenek vastag, fonalszerű, a szár aljából eredő másodlagos gyökerei. A növény igen lassan növekszik, nyolc évre van szüksége, hogy föld fölötti leveleket fejlesszen és újabb három évre, hogy virágozzon. Ezután sem virágzik minden évben és rossz körülmények esetén leveleket sem növeszt. Augusztus végén jelenik meg rozettát formáló 3-7 levele.

A levelek áttelelnek, majd nyár elejére (legkésőbb júliusra) elszáradnak. Néhány héttel később a halott tőlevélrózsa mellől nő ki a virágzat szára.

Száraz, közepesen száraz réteken, tisztásokon, legelőkön, gyümölcsösökben, bozótosokban fordul elő. Nem kedveli, ha a füvek összezárulnak fölötte, ezért elsősorban legeltetett, kaszált rétek növénye.