kulcsár edina
Az egész országot megrázta a Hableány sétahajó tragédiája. A rendhagyó összeállításban bemutatjuk azokat a hõsöket, akik mindent megtettek az utasok megmentéséért. Miután a Viking Sigyn szállodahajó legázolta, a Hableány 7 másodperc alatt elsüllyedt a Margit hídnál. 7 koreai turistát sikerült kimenteni, a 2 fõs magyar személyzet és 25 koreai meghalt, egy embert még keresnek. A fotókat és a miniinterjúkat Balogh Zoltán, az MTI fotóriportere készítette.
Miután a Viking Sigyn szállodahajó legázolta, a Hableány 7 másodperc alatt elsüllyedt a Margit hídnál.
7 koreai turistát sikerült kimenteni, a 2 fős magyar személyzet és 25 koreai meghalt, egy embert még keresnek.
Kakuja Izabella rendőr őrnagy, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda bűnügyi technikai főosztályának referense:
„A találkozó a hozzátartozókkal nagyon megérintett minket, mert láttuk a szenvedésüket, de nem tudtunk rajtuk segíteni.”
Jasenszky Nándor, a TEK társadalmi kapcsolatok osztályának vezetője:
„A média nyomása hatalmas volt rajtunk.
Hála a hazai és a nemzetközi sajtó hozzáállásának, egyetlen kegyeletsértő képkocka sem jelent meg,
még a Hableány kiemeléséről sem, annak ellenére, hogy rengeteg kamera volt a Margit hídon.”
Jánvári Attiláné, Gizi, a Monarchia rendezvényhajó matróza:
„Barbara, a barátnőm, elkapta az egyik felénk sodródó mentőgyűrűben fekvő ember kezét a hajó jobb oldalán, én azonnal futottam a másik irányból, hogy segítsek neki, a másik mentőgyűrűben fekvő ember túl messze volt, nem sikerült elérnünk. Utólag kiderült, hogy a nő lánya volt, és ő is megmenekült.
Miután megfogtam a bajba került ember kezét, ami nagyon-nagyon csúszott, kértem a felszolgálónő segítségét,. Lenyújtott lábával sikerült a nő lábát elkapnom, így tudtuk ketten kiemelni a vízből
a hajó külső deckjére. Miután átemeltük, a hajó belső terében átöltöztettük, pokróccal melegítettük, majd átadtuk a mentőknek.”
Jánosik Ágnes törzsőrmester, a BRFK vízi rendészetének hajóvezetője:
"Csak jöttek és jöttek a cipők, ruhák, mentőmellények, mentőgyűrűk, a Hableányról leesett székek a Dunán
a déli M0-s hídnál, ezek között kellett megtalálni az áldozatokat.”
Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója:
„Reményvesztett és reményteli pillanatok váltották egymást folyamatosan a mentés során.
Felemelő dolog volt egy ilyen nagyszerű csapattal dolgozni,
részben a saját kollégáimmal, részben a rendőrség és a tűzoltóság szakembereivel.”
Gyulánszky Milán, a bajai hivatásos tűzoltóság őrmestere:
„Ez volt életem egyik legkeményebb merülése.
Amikor Gábor kötele elakadt, megkaptam a parancsot, hogy merüljek, és egy másik kötéllel segítettem a feljutásban.
Egyikünk a merülőbúvár, másikunk a mentőbúvár és fordítva, mindig egymás életére vigyázunk.”
Gyenei Gyula, a Clark Ádám úszódaru kapitánya:
„Mindenkiben nyomot hagyott, hogy ilyen sok áldozatot követelt a baleset.
Emeltünk már ki nagy hajót, de ilyen körülmények között még nem dolgoztunk.
Gedei Péter, az Országos Mentőszolgálat budai mentőállomásának vezető mentőtisztje:
„Sokan meghaltak és csak kevés emberen lehetett segíteni. Ez volt a legnehezebb ennél a tragédiánál.”
Dajka László, a Monarchia rendezvényhajó kapitánya:
„Szívszorító volt, hogy a nő, akit kimentettünk,
nem merte elengedni a matrózunk és barátnője kezét akkor sem, amikor már biztonságban volt a hajón. Mintha az életébe kapaszkodott volna.
Ez volt életem legdrámaibb mentése, pedig 40 év alatt mentettem kutyát, gyermeket, fiatalt, sőt egy 87 éves férfit is csáklyával a víz alól.”
Bisztrán Zoltán tűzoltó alezredes, a Katasztrófavédelem műveleti szolgálatának vezetője, aki a mentést irányította reggelig:
„Nagyon ellenünk dolgozott minden: sötét volt, zuhogott az eső, fújt a szél, nagy volt a sodrás, magas volt a Duna vízállása, a helikoptereket nem is tudtuk bevetni”.
Berki Csaba törzszászlós, a Dunai vízi rendészeti rendőrkapitányság szolgálatirányító parancsnoka:
„Aki a rendőrségnél dolgozik, annak mentálisan erősnek kell lennie és ezeket a helyzeteket tudnia kell kezelni, de nem minden nap lát az ember nyolc holttestet letakarva az őrs előtt. A tragédia után szonárméréseket végeztünk a Margit híd közelében, amikor felbukkant egy holttest a Dunában. Én vittem fel a legfiatalabb áldozatot, az ötéves kislányt is.”
Bánki Frigyes, a Szökőár Kft. ipari búvára:
„Ez egy óriási koporsó volt. 10-15 centis volt a látótávolság, a búvároknak jó tájékozódási pontokat jelentettek a Margit híd még a második világháborúból itt maradt roncsai, amiket korábbi merüléseikből ismertünk. Többször be kellett mennem a hajó alá, hogy bevezessük a hevedereket a kiemeléshez, de amikor ott voltam, nem gondolkodtam azon, mi lenne, ha az 58 tonnás hajó agyonnyomna. Engem is az ötéves kislány halála rendített meg legmélyebben. Amikor az ötéves kislányt és a nagymamáját felhozták, mindenki tisztelgett nekik a hajón.”
Bajdik János, a Norbit Hungary Kft. sales managere:
„Képalkotó szonárokkal segítettük a tűzszerész és hadihajós ezred munkáját a roncsnál.”
Ádám Tamás, a Szökőár Kft. ipari búvára:
„Hétfőn, a baleset után öt nappal a szonárképek alapján úgy gondoltuk, hogy van némi esély a merülésre, mivel láttunk egy szélárnyékot a hajó mellett. Alámerültem, két holttestet találtam a hajó ablakában, kiemelésig biztosítottam őket a víz alatt. A két holttestet dél-koreai és katasztófavédelmis búvárok hozták fel. Az újabb merülésnél talált holttestet én magam juttattam fel.”