kulcsár edina
Több, mint 60 kiló tartós élelmiszert gyûjtöttek össze fogvatartottak rászorulóknak és azok családjainak a Tolna megyei börtönben. A kezdeményezés meglepõ módon indult, ugyanis egy rab a börtönben kapott élelmet szerette volna láthatáson átadni a családjának, annyira nehéz körülmények között élnek. Egyik társa gyûjtést indított.
Összefogtunk, hogy senkinek se kelljen nélkülöznie!
– mondták a %Ripost%-nak azok a fogvatartottak, akik tartós élelmiszereket gyűjtenek rászorulóknak a szekszárdi büntetés-végrehajtási intézetben. Az egész azzal kezdődött, hogy Király Dominik felfigyelt egy rabtársára, aki ételt szeretett volna átadni a családjának.
- A háziműhelyben dolgozom, és éppen mentünk a fölső szinte, akkor láttam meg őket – emlékszik Dominik. – Nem ismertem a fiút, csak néhány hete kerülhetett be. Csak egy pillanat volt az egész.
Láttam, ahogy a srác engedélyt kér a látogatófogadást biztosító személyi állományi tagtól, hogy egy zacskót adhasson át a családjának. A zacskóban néhány konzerv volt, pont olyan, amilyet kapunk a börtönben. Megdöbbentem, hiszen ez az intézeti szabályok szerint nem megengedett. Egész nap azon gondolkoztam, hogyan lehetne ételt juttatni azoknak, akiknek szükségük van rá.
Amikor kint van az ember, bele se gondol, hogy vannak, akik minden nap azért küzdenek, hogy legyen mit enniük. Kint hamarabb elsétál az ember az ilyesmi mellett, de itt, a börtönben sokkal érzékenyebbé válunk".
Dominik végül arra jutott, hogy felkeresi az intézet lelkészét, dr. Kaszó Gyulát, aki rögtön felkarolta az ötletet.
- Amikor felkeresett Dominik, én is mindjárt azon gondolkoztam, mit is tudunk tenni – mondta a %Ripost%-nak a lelkész. – Mivel célzottan annak a rabnak a családján, akivel történt az eset, nem segíthettünk, szélesítettük a látószögünket. Kitaláltuk, hogy olyan szervezetekhez juttatunk el fel nem használt tartós élelmiszereket, akik utána tovább tudják adni a rászorulóknak. Felkerestem a parancsnokot, akivel kijártuk a gyűjtés jogi útját. Közben a rabok között szélsebesen terjedt az adakozás híre, sokan csatlakoztak a kezdeményezéshez.
Dominik két barátja, Nyári András és Farkas Lajos is segített összegyűjteni a konzerveket.
- Egy nagyobb létszámú zárkának vagyok a lakója, a zárkatársaim többsége dolgozik – kezdte Farkas Lajos.
– A börtönben, ha valakinek van munkája, a fizetését levásárolhatja az intézményben található kisboltban. Akinek van pénze, inkább vásárol magának élelmet, nem hiányoznak neki azok a konzervek, amiket kapunk. Viszont mindenki csak korlátozott darabszámú konzervet tarthat magánál, így egy idő után ezekkel kezdeni kellett valamit. A felhívás után a felesleget odaadtuk az atyának. Nagyon jó érzés, hogy segíthetünk, hiszen pontosan tudom, milyen nélkülözni. Előfordult, hogy a saját otthonomban fagyoskodtam, mert nem volt mivel befűteni. Egyszer összeírtam, mit ettem a héten: hétfőn két kifli, kedden két kifli és kakaó, szerdán ugyanez… Ha valaki hozzám vágott volna egy zacskó konzervet, imába foglaltam volna a nevét!
Az ételgyűjtés híre hamar eljutott a többi fogvatartotthoz is, így ők is csatlakoztak.
- Mindenkit meghatott a kezdeményezés
– számolt be a %Ripost%-nak Nyári András.
– Előfordult, hogy kidobáltuk a felesleges tartós élelmiszereket, amit pazarlásnak éreztem. Minden rab tudja, hogy vannak családok, akiknek sokkal nagyobb szükségük van ezekre az ételekre, mint nekünk.
- Szeretném, ha a többi büntetés-végrehajtási intézet is kapna a lehetőségen! – tette hozzá Dominik.
– Ha mi egy kis börtönben ennyi ételt összeszedünk, mi lenne, ha mindenhol gyűjtenének? Az is jó érzés, hogy van valami, amiről mi dönthetünk idebent.
Kaphat a büntetését töltő fogvatartott nélkülöző családja is élelmet
A %Ripost% információi szerint azt a fogvatartottat, aki ételt akart kiadni a családjának, felkereste a börtön lelkésze és tájékoztatta a gyűjtésről.
Így a családja felkeresheti azokat a helyi karitatív szervezeteket, amelyek megkapták az adományt, és részesülhetnek belőle.
- Általánosságban az a jellemző, hogy a bv. intézetbe inkább bejuttatni akarnak tiltott tárgyakat, anyagokat, ugyanakkor a bv. intézetből való kiadásnak is szigorú szabályai vannak – nyilatkozta Márkus Éva bv. főhadnagy, reintegrációs tiszt, bv. intézeti sajtóreferens.
"Jellemzően 90-100 fő állandó fogvatartott van nálunk, a többségük adakozik, amit nagyon szép gesztusnak tartunk. Leginkább tartós élelmiszert, konzervet, lekvárt, mogyorókrémet gyűjthetnek össze adományként, amiket hivatalos úton juttatunk el a karitatív szervezetekhez."