Döbbenetes interjút adott a skálás gyilkos, súlyos titkok derültek ki

A skálás gyilkosság miatt is elítélt Bene László a szegedi börtönben adott interjút a Lokálnak. A férfi 25 év után idén májusban szabadulhat a rácsok mögül.

Bene elmondta, hogy ugyan a gyilkosság örökre megbélyegezte őt, de a börtönt nem úgy éli meg, mint a bukás helyszínét:

Éberebbé váltam, és önmagamra találtam.

Megbánni nem bánt meg semmit, a kártérítéshez pedig, amire a börtönkörülmények miatt tart igényt, továbbra is ragaszkodik, egy alapítványnak akarja adni. Azt is elárulta, hogy ma Skálánál meggyilkolt áldozat emlékére létrehozott Sádt Győző Alapítványnak szánja a pénz egy részét, de nem ő fogja átadni, mert az visszatetsző lenne.

Májusban derül ki, hogy elhagyhatja-e a börtönt, de mivel szociális szakképzésre jár, és júniusban szóbeli vizsgája lesz, mindenképpen visszatér majd.

A szabadulás utáni terveiről is beszélt, szeretné az édesanyját tisztességesen eltemetni, ugyanis nem tudott kimenni a búcsúztatására, majd a hivatalos ügyeket intézné el. Hozzátette, hogy édesanyja még amikor rendőrségi szakban volt az ügye, azt mondta neki, hogy megbocsát, pedig korábban azt állította "köztörvényesekkel nem áll szóba".

Most viszont azt tervezi, hogy Nagyfán, a börtön elfekvő részén lesz szociális munkás. Az álláshoz erkölcsi bizonyítvány is kell, de reméli alkalmazzák, bár hozzátette, hogy már 68 éves, így betegként is odakerülhet.

Arról pedig, hogy mit élt át a börtönben így fogalmazott:

"Nem lettem boldogabb. Épp mondtam a szakembernek, aki tanítja itt a pszichológiát, hogy nem segített, hogy többet tudok ezekről a lelki dolgokról. De arra jutottam, hogy rendben vagyok magammal. Nyilván ha kimennék a társadalomba, akkor az lenne a fontos, hogy legyen mit ennem, legyen hol aludnom, legyen időm gondolkodni, de ez itt is megvan. Valójában nem a szabadságba mennék, a szabadságban most vagyok. A függőségbe megyek, ha megyek. Ugyanis millió dologtól függenék. A teljesség nem azt jelenti, hogy megvan mindened, hanem azt, hogy semmi sem hiányzik. Most semmi sem hiányzik, bár nőt szívesen levetkőztetnék, persze nálam fiatalabbat."

Végül elmondta, hogy családot sosem akart, mert szerinte "küldetése volt", tudatosan döntött az agglegénység mellett:

"Úgy tekintek vissza erre az egészre, mint egy küldetésre. Igazi fegyverek, igazi golyókkal. Azt mondják, hogy akinek küldetése van, az ne nősüljön meg és ne szülessen gyereke. Amikor a barátnőm azt mondta, hogy terhes, akkor megmondtam neki, hogy el kell vetetnie. A gyerek komoly felelősséggel jár, akkor megváltozott volna minden. Tudatosan döntöttem."