Megtörte a csendet, megrendülve nyilatkozott Szita Bence édesanyja

Szita Bence értelmetlen kínhalálába minden hozzátartozója belerokkant. A gyermek nevelőapja, Györgyi Sándor halálos kórral küzd, de Bence édesanyja, Szilvia sem találja a helyét a világban.

Varrónővégzettsége van, mégis évekig a csirketelepen pakolt, mert nem kapott más munkát. Bence előtt már elvesztett egy kisfiút, ezután a kék szemű, eleven gyermekre úgy tekintett, mint az élet különleges ajándékára – igaz, Bence egy futó kapcsolatból született.

"Az apja hallani sem akart ró­la, én mégis nagyon vártam. Egyedül csináltam végig a terhességet és a szülést is" – emlékszik a régi időkre Szilvia. Mindig a fia javát akarta, aztán egyik pillanatról a másikra rém­álommá vált az élete. Bencét megölték, nincs többé. Hat év telt el azóta, már csak a fia emléke maradt neki és a re­mény, hogy egyszer könnyebb lesz.

"Szépen megcsináltattam Manócska sírját, kövekkel rakattam körbe. Van, amikor egy héten kétszer is megyek, van, amikor egy hónapban egyszer, lelkiállapot-függő. Ilyenkor csak le­ülök oda, és kisírom magam. Elmondom neki, hogy mi történt velem, mindent meg­beszélek vele, és olyan jó érzés, hogy tudom, büszke lenne rám, hogy milyen sokat dolgozom, bizonyítok, és nem roppanok össze" – mondta a Borsnak az édesanya.

Az asszony egyedül él egy al­bérletben Kaposváron. Korábban konyhán dolgozott, de az túl nehéz volt neki, most egy presszóban 18–20 órákat húz le.

Fia gyilkosa. P. Erika haláláról ő is értesült, azt mondja, rövid volt az idő, és nem szenvedett eleget ahhoz, amennyi fájdalmat nekik okozott.

"Õszintén remélem, valamit visszakapott a rácsok mögött abból a fájdalomból, amit ne­künk okozott, és a mindennapjait szenvedéssel töltötte. A családját és a gyerekeit viszont sajnálom. Õk nem tehetnek semmiről, az ő életüket is tönkretette. Az édesanyja már a tárgyaláson bocsánatot kért tőlem, de neki nincs miért!" – szögezi le Szilvia.